Néhány nappal a választások előtt a Smerről általában győztes pártként beszélnek Szlovákiában, s nevéhez – Irány – általában hozzátesznek egy viszonylag megfoghatatlan szlogenszerű meghatározást: a harmadik út. Azaz irány a harmadik út?
– A Smer valóban a harmadik utat kívánja járni, ami azt jelenti, olyan partnereink vannak, mint a Munkáspárt Nagy-Britanniában vagy az SPD Németországban. A harmadik út azt jelenti, szociális államot akarunk építeni, amely a szolidaritás alapján segíti az elesetteket. Ez azonban erős gazdaságot igényel. Ebből következik, hogy nagyon gyorsan rendet kell teremteni az országban. Röviden ennyi a programunk, de mi már végiggondoltuk azt is, hogyan lehet mindezt elérni. Először is az új kormánykoalíció nem lehet olyan sokszínű, mint a jelenlegi, mert nem fogja tudni meghozni a szükséges határozatokat. Konkrétan az első száz nap döntéseire gondolok, amikor is az összes fontos határozatnak meg kell születnie. Szlovákia egyszerűen nincs olyan állapotban, hogy a gazdasági, a szociális és az egészségügyi jellegű lépéseket négy évre tervezzük. Gyors döntésekre van szükség. Ezt mi annyira komolyan gondoljuk, hogy a párton belül elhatároztuk: amennyiben a Smer alakít kormányt, s a miénk lesz a kormányfői poszt, a legfontosabb feladatokat 2003. december 31-ig megoldjuk. Tehát nem négy év, hanem 14 hónap alatt, ellenkező esetben a kormányfőnek le kell mondania, mert csődöt mondott.
– Nyilván azt is meghatározták, melyek azok a célok, illetve feladatok, amelyek teljesítése 14 hónapra szóló vállalás a polgárok felé.
– A jogrenddel kezdeném. Meggyőződésünk, hogy Szlovákiának szüksége van olyan törvényre, amely kötelezővé tenné mindenki számára vagyona eredetének igazolását. Ez az erkölcs és igazságosság alapkérdése. A másik fontos dolog, dönteni az infrastruktúra kiépítéséről, állami pénzen folytatni s a lehető leggyorsabban befejezni az észak–dél, illetve a Pozsony–Kassa autósztrádát. A harmadik legfontosabb teendő a mezőgazdaság megerősítése. Elképzelhetetlen, hogy Szlovákia a nyugati túltermelés behozatalára szoruljon. A turizmus fejlesztése és állami támogatása a negyedik legfontosabb kérdés számunkra. Végezetül a fiatalokat említeném, akiket arra akarunk biztatni, hogy ne hagyják el az országot, vagy ha igen, jöjjenek vissza, s itt értékesítsék tudásukat és tapasztalataikat. Ehhez persze munkahelyekre és lakásokra van szükség.
– A szlovákiai választásoknak nagy a tétje: az euroatlanti és az európai uniós csatlakozás. Köztudomású, hogy a Smer az integráció híve, de azt is ígéri választóinak, hogy győzelme esetén néhány, már eddig lezárt fejezetet újranyit, mert a megállapodások hátrányosak Szlovákia szempontjából. Milyen konkrét kérdéseket kívánnak újratárgyalni?
– Valóban, külpolitikánkban sok mindent az uniós csatlakozásnak kívánunk alárendelni, hiszen Szlovákia nem lehet elfelejtett „sziget”, ráadásul nem olyan gazdag ország, hogy megengedhetné magának a bezárkózottságot vagy elszigeteltséget. Egyszerűen nem lehet más a cél, mint elérni a NATO-tagságot, majd lépésről lépésre az uniós csatlakozást. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy egy állam csak olyan szövetségre lépjen, amelyből előnyei is származnak, nem csak hátrányai. Nos, ilyen szempontból nem tetszik nekünk, hogy a szlovák kormány egyetértett az apátszentmihályi atomerőmű egy részének bezárásával. Szlovákia jelenleg a megtermelt villanyáram-mennyiség 12 százalékát exportálja. Amennyiben bezárjuk az apátszentmihályi erőművet, s nem építjük fel Mohiban az atomerőmű harmadik és negyedik blokkját, Szlovákia villanyáram-behozatalra szorul. Kérdem én, melyik állam egyezne bele olyan megoldásba, hogy egyik napról a másikra exportőrből importőr legyen? A másik ilyen kérdés a mezőgazdaság. Az az érzésem, hogy nem harcolunk kellőképpen azokért a kiviteli keretekért, amelyek fontosak számunkra. Aztán itt van a közlekedés. A cseh fuvarozók például a belépéssel párhuzamosan, azonnal az uniós tagországok fuvarozóiéval azonos feltételekkel vállalkozhatnak az európai piacon, a szlovák cégeknek ezzel szemben öt évet kell várniuk az egyenlő elbírálásra. Öt év múlva, amikor már a cseh, a lengyel és a magyar fuvarozók elfoglalják helyüket, mivel tudnak teret szerezni maguknak? Nos, a Smer a lengyelekhez hasonlóan azt állítja, mindaddig, amíg folynak a tárgyalások, mindkét fél számára adott a lehetőség a kérdések újratárgyalására, amennyiben az elért eredmény hátrányos az ország számára. Természetesen az unió eljárása és a csatlakozási procedúra szellemében és alapján.
– Elnök úr, önök Dél-Szlovákiában is kampányoltak, a magyar választókat, de a többi kisebbséget is próbálták megszólítani. Van-e a programjuknak önálló – mondjuk így – kisebbségi fejezete, vannak-e konkrét elképzeléseik a többség és a kisebbségek együttéléséről?
– A Smer nem tesz különbséget a polgárok között aszerint, hogy valaki szlovák, magyar, lengyel, német, ruszin vagy roma. Mi az embereket úgy különböztetjük meg, hogy vannak erkölcsös, tisztességes emberek, akik betartják a törvényeket, s vannak tisztességtelenek, akik megszegik azokat, lopnak, mint a szarkák, akik erkölcstelenek. Azt akarjuk, hogy Szlovákiában nyugalom legyen, azt szeretnénk, ha Szlovákiában nem alakulnának ki konfliktusok nemzetiségi alapon. Úgy gondolom, országunkban biztosítottuk a kisebbségeknek mindazon jogokat, amelyeket a nemzetközi dokumentumok tartalmaznak. Az a feladatunk, hogy ezeket a jogokat megtartsuk a jövőben is.
***
Robert Fico (38) a 80-as évek második felétől a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügyi minisztériumának jogtudományi intézetében tudományos munkatárs, 1991-től az intézet igazgatóhelyettese. Politikai pályáját a Csehszlovák Kommunista Pártban kezdte, a rendszerváltást követően a Szlovákia Kommunista Pártjából transzformálódott Demokratikus Baloldal Pártjában fejtett ki tevékenységet. 1992-től folyamatosan parlamenti képviselő, 1994-től 2000-ig Szlovákia képviselője a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon. A Demokratikus Baloldal Pártjából 1999-ben lépett ki, 2000-ben alapította meg saját pártját Smer névvel. Nős, egy gyermek apja.
Tankcsapda
A Tankcsapda visszavonult a Marsra klipet forgatni + videó
