Tengeri kikötő Szegeden

Mindent megtesz az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig), hogy fellendüljön a szegedi tengeri kikötő forgalma, ezért felveszi a kapcsolatot a városi önkormányzattal, illetve más partnerekkel – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Andó Mihály, az igazgatóság főmérnöke. Ezt a törekvést támogatja a hajózási felügyelet is. Bármilyen furcsán hangzik, az alföldi megyeszékhely olyan mesterséges öböllel rendelkezik, amely alkalmas az ezer-ezerötszáz tonnás tengeri hajók fogadására. A szegedi tengeri kikötő építését már a nyolcvanas évek közepén elkezdték, és a fejlesztés gyakorlatilag a kilencvenes évek elejére befejeződött. Szeged alatt négy kilométerre, a jugoszláv határ közelében olyan objektumot alakítottak ki, amelyhez vasúti sínpár is kapcsolódik, és az öblöt körülvevő hatalmas raktárházak alkalmassá teszik a logisztikai központot arra, hogy akár a Dél-Alföldön termett gabonát is hajóra rakják, és a Dunán át a fekete-tengeri kikötőbe szállítsák. Sok milliárd forintot költöttek a pazar létesítményre, de – bármennyire érthetetlen – a stratégiailag fontos kereskedelmi központ sincs kihasználva. A gyér forgalom miatt eliszaposodott a kikötő bejárata. Az öbölben jelenleg csak a Béke úszóház áll, amelyet felújítanak. Néha egy-két kukoricaszállító uszály is megfordul itt, de az alföldi gazdák inkább Bajára szállítják terményüket, ahol uszályra rakják azt.
A szegedi tengeri kikötő nem megfelelő kihasználtságára Andó Mihály sem talál magyarázatot. Szegedig feljöhetnek a tengeri hajók, a Dunán Újvidéknél kiemelték a hídroncsokat, így helyreállt az összeköttetés a tenger és az Alföld között, ez tehát nem lehet gond. Az Ativizig főmérnöke szerint a nagyhajók azért idegenkednek a Tiszától, mert a folyami szállításban még mindig a „Duna-szemlélet” uralkodik. Ezenkívül az is közrejátszik a szegedi kikötő elhanyagolásában, hogy késik a Tisza nemzetközi hajóúttá minősítése – bár egy európai rendelet Szegedig annak jelöli a folyót –, ezért a határon az átkelés elég sok adminisztrációval jár. Nincs kizárva: amint Magyarország az Európai Unió tagja lesz, s a schengeni határt automatikusan a Tisza alsó szakaszán húzzák meg, a tengeri kikötő felértékelődik.
Addig még sok víz lefolyik a folyón, ám a gyér hajóforgalom ellenére is erősítik az országhatár és a Szeged közötti töltést, bár ezek a műveletek már nem a teherforgalommal, hanem az árvízvédelemmel függnek össze.
Pillanatnyilag alacsony a Tisza szintje, de az Ativizig készül a nagy áradásokra is. A véderőművek megerősítése, amelyek a világ legerősebb gátjai közé sorolhatók, hamarosan befejeződik. A határ menti szakasszal egy időben Csongrád város körkörös védelmét is megerősítették.