Tovább őrzi titkát a Kheopsz

Megőrizte titkát az egyiptomi Kheopsz-piramis. A 4500 évvel ezelőtt lezárt építmény belsejében kutakodó aprócska robot tegnap ugyanis újabb falba ütközött. A kutatást vezető régészek ezt megelőzően feltártak egy szarkofágot, amelyben egy férfi csontváza lapult.

Világszerte televíziónézők százezrei élőben követhették nyomon, amint a Pyramid Rover nevű apró robot tegnap végigkúszott a Kheopsz-piramis egyik 65 méter hosszú szűk járatában, amelynek végét egy mészkőfal zárta el. A lánctalpas szerkezet egy apró fúrógépet is magával vitt az útra, amellyel átlyukasztotta a – szakértők szerint mindmáig sértetlen – 7,6 centiméter vastag rézfogantyús ajtót. A Rover munkáját a felszínről irányító régészek nem kis meglepetésére a mélyedésbe juttatott üvegszáloptikás kamera egy újabb mészkőajtóba ütközött a helyiség végénél – olvasható a kutatást támogató National Geographic honlapján.
Amit ma láthattunk, teljesen egyedülálló az egyiptológia világában – nyilatkozta Zahi Hawass. Az ókori emlékekért felelős bizottság (SCA) igazgatója és a kutatás vezetője rámutatott: a felfedezés semmivel nem hasonlítható össze, hiszen hasonló folyosók nincsenek minden piramisban. A második ajtó jelenléte még titokzatosabbá teszi a nagy piramist övező mítoszt – tette hozzá.
Az SCA a bostoni iRobot cég képviselőivel és a National Geographic kutatóival egy évig készült arra, hogy a 250 ezer dollár értékű berendezés két órát tölthessen a királynő kamrájából nyíló, meredeken lejtő, hússzor húsz centiméteres átmérőjű aknában. Azt még nem tudják a szakemberek, hogy mi lehet a most felfedezett ajtó mögött.

A televíziós közvetítés ideje alatt Hawass felnyitott egy 4500 éves lepecsételt szarkofágot, amelyet a közelben találtak. Ennek belsejében egy teljes épségében megmaradt férficsontváz volt, amely az elsődleges vizsgálatok szerint egy, a piramisépítő munkásokat felügyelő főrangú hivatalnok maradványa lehet.
A Kheopsz-piramis 146 méter magas, 230 méter széles építményében négy olyan járat található, amelyen már végigment a Pyramid Rover.
A keskeny folyosó végén tegnap felfedezett második ajtó egy titkos kamrába nyílhat. Az archeológusok feltételezései szerint itt papirusztekercseket, az egykori építők szerszámait vagy akár a piramist építtető fáraó szobrát is megtalálhatják, ha egyáltalán van ott valami.
A Pyramid Roverrel végzett legközelebbi kutatások előkészületei vélhetően egy évig tartanak.
n
A világ hét csodája közül éppen a legrégibb, a Kheopsz-piramis vészelte át a legszerencsésebben az évezredek múlását. Kheopsz, egyiptomi uralkodó (Kb. Kr. e. 2551–2528) hatalmas építményét óriási méretei miatt nagy piramisnak is szokták nevezni. A kínai nagy fal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény. Magassága 146,6 méter, magasabb a Szent Péter-székesegyháznál, a londoni Szent Pál-katedrálisnál, másfélszer magasabb a New York-i Szabadságszobornál és csak 11 méterrel marad el kölni dómtól. Snofru fáraó halála után fia, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésének elkezdésére. A piramis több mint kétmillió kőtömbből áll. Mivel a kész építmény súlya meghaladja a 6,4 millió tonnát, ezért az építők csak kemény sziklatalajt választhattak alapzatul. A kívánt területre a sivatagban találtak rá, két kilométerre a Gíza nevű falucskától.
A piramist Hérodotosz számításai szerint 30 évig építették, amelyből 10 évet vett igénybe a szállítási út és rámpa építése. A görög történetíró úgy tudta, hogy mintegy százezer ember dolgozott a síremléken évente három hónapot, ami hatalmas szervezési munkát is jelentett.
A piramis belsejében szerteágazó folyosórendszer húzódik meg. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a király kamráját egy negyvenhét méter hosszú folyosón, a nagy galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A király kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott, márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.
A fáraó elhunyta után az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún. kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a nagy piramisban.