Csökkentenék a börtönök költségeit

Hamarosan a kormány elé kerül az Igazságügyi Minisztériumnak az egységes pártfogói felügyelői szolgálat felállításáról szóló kezdeményezése. Az elképzelések szerint a rendszer reformja várhatóan megállítja a börtönnépesség növekedését. A szolgálat felállítása 1,4 milliárd forintba kerül majd.

Két hét múlva kerül a kormány elé az Igazságügyi Minisztériumnak (IM) a tárca irányítása alatt működő, egységes pártfogói felügyelői szolgálat felállításáról szóló kezdeményezése. Múlt hét pénteken a kormány már tárgyalta az előterjesztést, de több pontját átdolgozásra visszaadta a minisztériumnak – tájékoztatta lapunkat az IM sajtóosztálya. Bárándy Péter igazságügyminiszter korábban már többször hangsúlyozta: a hatékony büntetőpolitika megvalósításához még az idén végre kell hajtani a pártfogói rendszer reformját. Az egységes pártfogói felügyelői szolgálat várható maximális költségvetése 1,4 milliárd forint. A rendszer reformja azért szükséges, mert az intézményi háttér, a szakmai, személyi és anyagi feltételek hiánya miatt a csaknem százéves szakmai múltú magyarországi pártfogói hálózat – különösen a felnőtt korúak pártfogó szolgálata – képtelen feladatainak ellátására, pedig a bűnelkövetők sikeres társadalmi integrációjával, illetve az ezért kifejtett pártfogó felügyelői tevékenységgel a bűnözés csökkenthető – áll az IM lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójában.
Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a hat hónapig terjedő szabadságvesztések száma. A fogvatartottak 49 százaléka első bűntényes, és a szabadságelvonással nem járó szankciók egy részét csak a végrehajtási feltételek hiánya miatt változtatják át szabadságvesztésre. A dokumentum kifejti: az ítélkező bírók mérlegelési szabadságának kiterjesztésével az enyhébb megítélésű bűncselekményeket a tényleges szabadságvesztéssel nem járó intézkedésekkel lehetne szankcionálni. A végrehajtandó szabadságvesztés helyett ebben a körben alternatív szankció alkalmazása lehet célravezető, hiszen az elterelő eszközök alkalmazása esetén az elkövetőt nem érintik a börtönártalmak, így a bűnismétlés veszélye csökken. A hatóságok a vádemelés elhalasztásáról vagy az alternatív szankciók alkalmazásáról a pártfogó felügyelő szigorú szakmai kritériumok alapján készített véleménye és javaslata ismeretében dönthetnének.
A büntetés-végrehajtási intézetek 2001-ben csaknem 160 százalékos telítettséggel működtek, és nőtt az átlagos fogvatartási idő. Ezért is kiemelt cél a börtönnépesség és – ezzel együtt – a fogvatartással járó költségek csökkentése. Az elképzelések szerint a pártfogó felügyelői rendszer reformja várhatóan megállítja a börtönnépesség további növekedését, mert számítani lehet a pártfogó felügyelők tevékenységével összefüggésben álló, tényleges szabadságelvonással nem járó szankciók és a feltételes szabadságra bocsátás szélesebb körű alkalmazására. Az igazságügyi tárca anyaga kiemeli: a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a bűnmegelőzésre, a bíróságok tehermentesítésére, a bűncselekmények sértettjeinek kártalanítására és kiengesztelésére.