Érdekegyeztetés:akadozó párbeszéd

Egyre több kritikus hangot hallani a szakszervezetektől a szociális párbeszéd helyzetéről. Számos érdekvédő véli úgy, hogy a kormányváltást követően lefektetett – és a szakszervezetek részéről akkor örömmel fogadott – érdekegyeztetésre vonatkozó elvek nem valósulnak meg a gyakorlatban.

Lapunknak szakszervezeti vezetők elmondták: a kormányváltás után kedvező fogadtatásra talát körükben, hogy az új kabinet át kívánta alakítani a szociális párbeszéd intézményrendszerét. Az érdekvédők üdvözölték a kormány álláspontját, miszerint „alapelvként fogalmazódott meg, hogy a kormány az érdekegyeztetés új rendszerét párbeszédben kívánja kialakítani a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel: olyan tárgyalásokban érdekeltek, amelyben érdemben figyelembe veszik egymás véleményét, nagy gondot fordítanak a közös álláspontok kialakítására, nyílt párbeszéd keretében törekednek a konfliktusok feltárására és lehetőség szerinti feloldására. A tárgyalásokat a partnerek a megállapodás szándékával folytatják.” A szakszervezetek fontos és szükséges intézkedésnek tartották a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felállítását is.
Az érdekvédők úgy vélik: a júliusban aláírt „érdekegyezetés megújításáról” szóló dokumentumban lefektetett alapelvek nem valósulnak meg. A megállapodás ugyanis egyértelműen fogalmaz: „a háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma – az Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelynek hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó-, járulék- és költségvetési témakörök, jogszabály-tervezetek megvitatása is.”
Az érdekvédők mindezek tükrében kifogásolják, hogy az elmúlt időszakban több olyan, a munka világával kapcsolatos intézkedés, döntés született, amelyekben nem kérték ki a szociális partnerek véleményét. Mint ismeretes: a Munka Törvénykönyve (MT) szeptemberi módosítását a kormány az OÉT megkerülésével hajtotta végre. A munkaügyi tárca bejelentése szerint még az idén újra módosul az MT, ám erről egyelőre semmiféle hivatalos egyeztetés nem folyt a szociális partnerekkel. Az érdekvédők azt is kifogásolják, hogy a munkaügyi tárca konzultáció nélkül, augusztusban meghosszabbította, illetve módosította a Magyaroszág és Szlovákia között 1999-ben létrejött, kölcsönös munkavállalásról szóló egyezményt. A szakszervezeti vezetők tájékoztatása szerint, a munkaügyi tárca foglalkoztatásra vonatkozó – esélyegyenlőségi, távmunka – progjamainak előkészítésébe szintén nem vonták be az érintetteket, akik így a foglalkoztatási törvény még idén esedékes módosítása kapcsán sem fejthették ki hivatalosan véleményüket. Mivel az érdekegyeztetés megújításáról szóló dokumentum kimondja, hogy az OÉT-nek legalább havi rendszerességgel kellene üléseznie, az érdekvédők kifogásolják, hogy a kormányváltás óta a fórumot eddig csak kétszer hívták össze. A szakszervezetek az érdemi párbeszéd és munka mielőbbi megkezdését sürgetik, véleményük szerint ugyanis a kormány a mai napig nem készített az OÉT számára olyan szakmai anyagot, amely alapján megkezdődhetnének a jövő évi bérekkel kapcslatos érdemi tárgyalások. Egyes szakszervezetek követelték a kormánytól, hogy még az önkormányzati választások előtt tegyen hivatalos bérajánlatot, ennek ellenére a kabinet csak október 30-ra hívja össze az OÉT-et.