Tusványos – Toró T. Tibor: Az autonómia ügye még mindig a legfontosabb

Toró T. Tibor fizikusból lett politikus, a romániai magyar közösség egyik legkitartóbb autonómiaharcosa Tusványoson beszélt arról lapunknak, hogyan indult el a politikai pályán, mik voltak a meghatározó pillanatok, és milyen tanácsot ad a fiatal erdélyi magyar politikusoknak. Szerinte a hitelesség, a tartalom és a közösségi autonómia gondolata ma aktuálisabb, mint valaha.

Toró T. Tibor Tusványoson adott interjújában visszatekintett a kezdetekre, beszélt legfontosabb politikai döntéseiről Fotó: Facebook / Toró T. Tibor

Ha visszatekint a rendszerváltozás éveire, Toró T. Tibor ma is élénken idézi fel, milyen út vezetett egy temesvári fizikaórától a politikai frontvonalakig. Elmondása szerint már a nyolcvanas évek végén érezhető volt, hogy valami nagy dolog készül Erdélyben. Mint mondta, szép, 

mozgalmas és sokszor vészterhes idők voltak azok, főleg 1989 decembere Temesváron.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszél a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 23-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a szabadegyetem alapítója (b) és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke (j) (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Temesvári magyarként, Tőkés László környezetében akkor már benne volt a levegőben a változás szele. „A politikába tulajdonképpen a tanítványaim vittek bele” – idézte fel. Fizikatanárként hat évet töltött a volt iskolájában, majd politikai okok miatt el kellett hagynia az intézményt, ekkor kutatófizikusként folytatta munkáját.

Olyan környezetbe kerültem, ahol lehetőségem nyílt azokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyek a rendszerváltás után a közösségi ügyek és a politika felé tereltek

 – magyarázta.

A döntő pillanatot mégis a forradalom utáni napokra teszi. Mint meséli, a volt tanítványai keresték meg, hogy kellene egy ifjúsági szervezetet alapítani, hiszen a KISZ megszűnt. Így jött létre a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet, majd ebből nőtt ki a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, amelynek ő lett az elnöke. Innen pedig már egyenes út vezetett az RMDSZ-be.

„Szép lassan kinőtte magát a közösségi szerveződés, és 2000-ben lettem hivatásos politikus, amikor Temes megyei képviselőként bekerültem a román parlamentbe az RMDSZ színeiben” – emlékezett vissza. Az akkori pártot közösségi önkormányzatként képzelték el: „Azt gondoltuk, hogy minden értéknek, irányzatnak helye van benne, az egyeztetés határozza meg a közös magyar érdeket, amit aztán a román állam és a nemzetközi szervezetek felé képviselni kell.”

Toró T. Tibor pályafutása egyik legnagyobb eredményének a kolozsvári nyilatkozat körüli munkát tartja 1992-ből.

 „Akkor egy olyan csoportot vezettem, amely az autonómia ügyét stratégiai célnak tekintette – Tőkés Lászlóval, Szőcs Gézával és Borbély Imrével együtt. Mindmáig úgy látom, hogy ennél jobb stratégia nem született” – jelentette ki. Hozzátette: bár azóta is hullámzóan halad előre az autonómia ügye, „ezért érdemes politizálni”.

Meghatározó pillanatként említette még a reformtömörülés megalakítását, amely az RMDSZ-en belül elsőként működött pártszerű platformként. 

Szintén fontos mérföldkő volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozása 2003-ban, amely „integráló intézményként a közösségi autonómia köré szervezte a politikai munkát”. És mindezek mellett – ahogy fogalmazott – 

a Bálványosi Nyári Szabadegyetem adta mindennek a szellemi műhelyét, ami mindmáig működik.

Arra a kérdésre, ma milyen tanácsot adna a fiatal erdélyi magyar politikusoknak, hangsúlyozta: „Mi harminc éve a »lövészárokban« tanultuk a politikát, mert nem volt politikai képzés, magunk végeztük el az elméleti munkát és a gyakorlati csatákat is.” Véleménye szerint a mai politika már teljesen más logika mentén zajlik. „A technikai fejlődés leegyszerűsített üzenetei, a »szőnyegbombázás-szerű« kommunikáció és a viták hiánya tőlem idegen. Szerencsére már nem is kell ebben részt vegyek” – mondta az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezető politikusa.

Amit mégis fontosnak tart átadni, az a hitelesség: „Ha nincs mögötte tartalom és hiteles személyiség, akkor hiába a sok pénz, hiába a technológia. Ebből csak az következik, hogy a fiatalok eltávolodnak a politikától – ezt látjuk most.”

A jövő stratégiájáról egyértelműen nyilatkozott: 

Olyan fiatalokra van szükség, akiknek van víziójuk, akik a közélet iránt érdeklődnek. És helyzetet kell teremteni nekik.

Az erdélyi magyar közösség számára továbbra is a közösségi autonómia lehet a legfontosabb jövőkép. „Ennek van hagyománya, igény is van rá, és a sikeres európai példák is ezt mutatják. Dél-Tirol például azt bizonyítja, hogy ahol működik az önrendelkezés, ott a közösség gyarapodik” – fejtette ki.

Úgy látja, a mai környezet nem kedvez az autonómia ügyének, de éppen ezért kell újra napirendre tűzni. 

A kulcsszó a kormányzatiság. Talán nem frontális parlamenti támadással kell ezt elérni, hanem az önkormányzati jogosítványok kihasználásával, régiós szinten

 – vélekedett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.

Ugyanakkor figyelmeztetett: „Sajnos az elmúlt harminc évben több olyan pillanat volt, amikor nyílt egy ablak, de elszalasztottuk – egyéni vagy csoportérdek miatt, gondoljunk csak Duray Miklós munkásságára. Ezeket a tanulságokat fel kell dolgozni, hogy ha újra adódik lehetőség, felkészülten álljunk elébe.”

Tusványoson idén is világossá vált: Toró T. Tibor számára három évtized után is ugyanaz a cél: olyan erős közösségi autonómia megteremtése, amely megtartja és gyarapítja az erdélyi magyar közösséget. 

Szerinte a magyar közösségek jövője azon múlik, hogy képesek-e továbbra is erőt gyűjteni és hiteles vezetőket állítani a soraik élére. Úgy véli, hogy a legfontosabb most az autonómia ügyének napirenden tartása és a fiatalok visszacsábítása a közéletbe. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és a hasonló fórumok szerinte ma is kulcsszerepet játszanak ebben. 

Borítókép: Toró T. Tibor (Forrás: Facebook/Toró T. Tibor)