Tusványos: Amikor elül a vihar – stratégiai számvetés Ukrajnának és Európának?

Idén is kiemelt téma Tusványoson az orosz–ukrán háború, kiegészülve Európa válaszlépéseinek mérlegelésével. Az Amikor elül a vihar: Stratégiai számvetés Ukrajnának és Európának című panelbeszélgetésen Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Gavin Haynes, a Danube Institute vendégkutatója, Hegedűs Barbara, a Fidesz országgyűlési képviselője és Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője vett részt. Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója moderálta az eseményt.

Siklósi Péter, Hegedűs Barbara, Szilágyi Mátyás, Gavin Haynes, Demkó Attila Fotó: Magyar Nemzet

Béke – ideiglenes megállapodás vagy tartós rendezés?

A vita során többféle perspektíva ütközött: van-e reális esély egy amerikai‑ukrán‑orosz tűzszünetre, amely stabil békét alapozhat meg? Gavin Haynes felvetette: talán 

egyszerűen csak egy befagyott helyzetre van esély,

nem pedig végleges rendezésre. Az orosz béketervek már előrevetítették: egy erős NATO‑orientáció nélküli Ukrajnára, területi engedményekre és föderális rendszerre épülnek. 

Demkó Attila szerint viszont 

az orosz elképzelések túl merevek ahhoz, hogy bármelyik nyugati fél elfogadja őket.

Magyarország és a térség szerepe

Hegedűs Barbara személyes nézőpontból kiemelte: Magyarország számára a legfőbb prioritás a saját lakossága védelme, a migrációs nyomás csökkentése, a gazdaság stabilitása. 

Szilágyi Mátyás pedig rávilágított: 

a magyar külpolitika egyfajta pragmatikus rést próbál keresni, amely a magyar érdekeket szolgálja, miközben az EU‑ban megkapaszkodik.

Mit hozhat a 2026–27-es időszak?

A szakértők úgy vélik, hogy a háború akár csendesedhet is a következő években, feltéve, hogy nem érkezik komolyabb amerikai katonai támogatás, és Trump a külvilágtól való elzárkózást viszi tovább. Ebben az esetben Európának – különösen a francia–német–brit–visegrádi tengelynek – nagyobb önállóságra és szerepvállalásra kell törekednie. Ezzel párhuzamosan Ukrajna számára létkérdés marad az energiaellátás újjáépítése: az ország infrastruktúráját komoly csapások érték az elmúlt telek során.

Az esemény fő gondolatmenete szerint Ukrajna fronton megvívott küzdelme, az amerikai politikai és katonai szerepvállalás bizonytalansága, valamint az Európai Unió önállósodó stratégiája – mindez együtt határozza meg, merre tart a háború. 

Ha 2025‑ben nem állítható fel egy erős transzatlanti híd, a helyzet könnyen beállhat egy hosszas, egyenetlen állóháborúba. Magyarország ugyanakkor a menekültkérdés, a gazdasági stabilitás és az energiabiztonság mentén próbálja pozicionálni magát a regionális döntéshozatalban.

A stratégiai „vihar” tehát nem csupán az ukrán frontvonalakat érinti – hanem a kontinens geopolitikai, gazdasági és társadalmi szerkezetét is. Ebben a kérdésben a beszélgetés valamennyi résztvevője közös nevezőn volt: az események kimenetele nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát és Magyarország hosszú távú érdekeit is meghatározza.

Borítókép: Siklósi Péter, Hegedűs Barbara, Szilágyi Mátyás, Gavin Haynes, Demkó Attila (Fotó: Magyar Nemzet)