Ismét kereszttűzben a Benes-dekrétumok

Felháborodott nyilatkozatban tiltakozott tegnap a Belgiumban működő Közép-európai Emberi Jogi Bizottság (CDHEC) azon szakvélemény miatt, amelyet Jochen Frowein német jogtudós írt az Európai Parlament (EP) számára, és amely összeegyeztethetőnek tartja a Benes-dekrétumokat az EU jogrendjével. A szervezet elképzelhetetlennek véli, hogy hivatását komolyan vevő jogtudós lehetségesnek tartsa olyan állam csatlakozását az európai demokrácia évszázados hagyományait megtestesítő unióhoz, amelyben „hatályban vannak, sőt a napi joggyakorlatban érvényesülnek egy vagy több nemzeti közösséget kollektív alapon súlyosan diszkrimináló rendeletek”. A bizottság szerint a dekrétumok és azok továbbélésének kérdése kiterjed Szlovákiára is: a különbség annyi, hogy míg Csehországban zömmel németek, Szlovákiában a magyarok estek a kollektív büntetés áldozatául.
A birtokában lévő írásbeli tanúvallomások, a helyszíni fórumok tapasztalatai, illetve a Magyar Televízió riportjai alapján a Közép-európai Emberi Jogi Bizottság elvárja, hogy az Európai Parlament objektíven vizsgálja meg a jogi helyzetet Csehországban és Szlovákiában. Az idén júniusban az EP-ben rendezett meghallgatáson is bebizonyosodott, hogy Szlovákiában a kárpótlási eljárások során mind a mai napig hátrányos megkülönböztetés éri pusztán származásuk miatt a magyarokat, és ehhez a diszkriminációhoz a szlovák hatóságok részéről egyebek között a Benes-dekrétumok szolgáltatnak alapot.
Közben Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) újra vétóval fenyegetőzött a Benes-dekrétumok miatt Csehország – és ezúttal Szlovákia – uniós csatlakozása ellen. Karl Schweizer, a párt új frakcióvezetője hangsúlyozta: az FPÖ nem az unió bővítése ellen lép fel, ám úgy véli, hogy a két ország nem csatlakozhat mindaddig, amíg a Benes-dekrétumokat nem helyezték hatályon kívül, és nem hoztak létre minimális kártérítési alapot a károsultak számára.