Tollhegyen

Aki még nem tudná, annak mondom a hírt. Az MSZP (de lehet, hogy már Szociáldemokrata Párttá vedlettek – kicsit kiestem a napi politikából) nem kívánja beengedni a magyar parlament ötvenhatos emlékülésére az ötvenhatosokat.
Nem tudom, kik lesznek adott napon az ország házában, félek, nem azok, akik forradalmat csináltak annak idején és még itt vannak közöttünk – nem a pesti srácok. Az igaziak. Szívem szerint való a Fidesz elképzelése, miszerint nem vesz részt az ilyen „emlékülésen” (pufajkás Horn Gyula valószínűleg ott lesz), vegyen részt azon megboldogult Sztálin elvtárs (Budapest díszpolgára, negyvenmillió ember gyilkosa – ha rosszul számoltam, utólag javítok) meg Rákosi elvtárs, ha kijött a búzatáblából.
A hivatalosan szocialista álláspont szerint – azt Gál J. Zoltán kormányszóvivő szokta ismertetni, ő a hivatalos szocialista (néha a szabad madarak helyett is viszi a szót), már a járásáról megismerszik – ötvenhatot a reformkommunisták robbantották ki, Pongrácz Gergőék csak véletlenül keveredtek bele az egészbe – valószínűleg a Corvin moziban voltak az adott napszakban, Csapajev-filmet néztek fekete-fehérben –, itt érte őket a hír, hogy forradalom van. Lőni kéne valakinek…
Na most a hivatalos kormányképviselő azt mondja, ha mi most az ünnepnapon szocialista embereket látunk az emlékhelyek valamelyikén, akkor azt tekintsük úgy, hogy az az adott szocialista ember magáncélú látogatása, éppen arra járt, kutyáját sétáltatta, alkoholgőzét eregette kifele…
Hivatalosan nem ünnepel a Magyar Szocialista Párt (ma még annak hívják) meg az SZDSZ október huszonharmadikán, mindösszesen magánemberként teszi le a háromszázegyes parcellában a hála és az emlékezetkiesés virágait. Trükk. Használjuk az agysejtjeinket, emberek!