A projekt megtört, mielőtt igazán lendületet vett volna

Az Ecostat-elemzés adatai arra utalnak, hogy a Széchenyi-terv 2002 közepén éppen felszálló ágában szakadt meg. Abban az időszakban, amikor terv első, számszerűsíthető eredményei is megmutatkoztak, és elindultak azok a hosszab távú folyamatok, amelyek csak később, az elemzés szerint 3-4 éves időtávlatban hozzák meg a várt eredményeket. Ennek ellenére – állítja adatok sorával az elemzés – már 2001–2002-ben is észlelhető volt a terv hatása a hatékonyság, a versenyképesség és a gazdasági aktivitás javulásában. A Széchenyi-terv leállítása tehát éppen ezt a lendületet törte meg, és lehetetlenné tette, hogy a tervvel megvalósulhassanak a kitűzött célok.
Mindez nem jelenti azt, hogy a Széchenyi-terv ne indított volna el már 2001-ben valódi beruházási boomot az építőparban, a lakásépítésben, és a turizmusban. A Széchenyi-tervvel mintegy 220 milliárd forintnyi pótlólagos kereslet jelent meg (ez a GDP 1,4 százalékát jelenti), amiből a nagyobb hányadot, 170 milliárd forintot tesz ki a belső kereslet növekedése. Az elemzés adatai szerint a Széchenyi-terv 2001-ben a gazdasági növekedéshez 0,4-0,6 százalékkal járult hozzá. Ez pedig egyáltalán nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük, hogy – osztrák közgazdászok számításai szerint – Magyarországon 2004 után, az európai uniós támogatások éves szinten csupán a GDP 0,2 százalékos többletnövekedéséhez vezetnek.
Az elemzésben felhívják a figyelmet arra, hogy önmagában az autópálya-építés még nem csodaszer, az autópályakat be is kell kapcsolni a gazdasági fejlesztés rendszerébe. Különösen fontos ez a felismerés ma, amikor az autópálya-építés amolyan „forró témává” vált, és szinte hetente új és változó hosszúságú autópálya-építési tervek látnak napvilágot. Ahhoz ugyanis, hogy az autópályák közel harminc kilométeres körzetében érezhető legyen a gazdasági fejlesztő hatás, ebben az övezetben további fejlesztésekre – ipari parkok, beruházásösztönzés – van szükség. Sőt, az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy az autópálya egyúttal beruházáselszívó hatással is lehet, az autópályától távolabb fekvő és nehezebben elérhető térségekben.
Mindez arra utal, hogy a Széchenyi-tervet egységes gazdaságfejlesztési rendszerként kell kezelni, és nem lehet egyes elemeit kiragadni, a többitől elszakítva fejleszteni, mint ahogyan ez napjainkban történik. Hasonlóképpen az elemzés adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a Széchenyi-terv leállításával jelentős növekedéstöbblettől esik el az ország, és megtörik az a lendület, ami a hazai vállalkozások körében a vállalkozási kedv és a versenyképesség javulásában 2001 tavaszán elindult.

A szerző egyetemi tanár, a Széchenyi-terv kidolgozója