Eltérő álláspontok a védzáradékról

Az európai uniós nagybizottságban tegnap az a váratlan fordulat állt elő, hogy a Fidesz és az MDF álláspontja gyakorlatilag megegyezett az SZDSZ-ével – mondta el a bizottság ülését követően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Ez a három párt ugyanis úgy látja: a védzáradékokban tervezett változtatás rontja Magyarország pozícióit.

Áder János kifejtette: a szabad demokrata Szent-Iványi István is elfogadhatatlannak tartotta, hogy három évnél tovább maradjon hatályban a védzáradék, s az ebben foglalt intézkedések foganatosítása ellen nincs jogorvoslati lehetőség. A nagybizottságban a külügyminiszter tájékoztatta a pártokat a több mint egy héttel ezelőtti koppenhágai mini EU-csúcs fejleményeiről.
*
Kovács László az ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: rossz hír, hogy Brüsszelben jóváhagyták azt a szűkmarkú javaslatot, amely szerint az új tagok kezdetben csak 25 százalékos mezőgazdasági támogatásban részesülnének, mely tíz év átmeneti idő után érné el a jelenlegi szabályok szerint járó teljes összeget. Azt is rossz hírnek nevezte a külügyminiszter, hogy a szokásos gazdasági mellett két új (a belügyi és az igazságügyi területtel, valamint a belső piaccal foglalkozó) védzáradékot is hatályba kíván léptetni az új tagokkal szemben az Európai Unió. Ezekkel kapcsolatban a magyar kormánynak még nincs tárgyalási stratégiája, mert a pontos szöveg még nem ismert – fejtette ki a külügyminiszter, aki mindenesetre biztatónak nevezte, hogy a dán miniszterelnök szerint a Koppenhágában megfogalmazott feltételek csak a tárgyalások kiindulópontjai.
A Fidesz szerint viszont a magyar kormánynak és a Külügyminisztériumnak kicsit harcosabbnak kellene lennie, és jobban érvényesítenie a magyar érdekeket – mondta Áder, aki sajnálattal említette, hogy az európai uniós nagybizottság ülésén inkább a brüsszeli érveket hallották vissza. Ugyancsak tanácstalanság, bizonytalanság jellemzi a kormányt a mezőgazdasági támogatások ügyében is – vélte Áder János. Medgyessy Péter korábban beszélt arról, hogy 2006-ig el kellene érni a százszázalékos szintet, de arról továbbra sem kaptak információkat, hogy ezt hogyan kívánja megvalósítani a magyar kormány.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta: támogatják a kormánynak azt a törekvését, hogy a végsőkig harcoljon a nagyvállalati adókedvezmények ügyében, mert ezen tíz- vagy akár százezer munkahely sorsa is múlhat. Ugyancsak minden támogatást megad az ellenzék ahhoz, hogy a magyar kormányzat vegyen részt a lengyelek által kezdeményezett, a tagjelöltek álláspontját egyeztető tárgyaláson. Nem kaptak viszont választ arra, hogyan kívánja teljesíteni a kormány azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nagybizottság első ülésén aláírt politikai nyilatkozatban vállalt. Áder elmondta azt is: arról sem kaptak információkat, hogyan képzeli el a kormányzat a további egyeztetést az uniós alkotmánymódosításról.
Szájer József kifejtette: nem azt tartják a legfontosabb kérdésnek, hogyan lehetne bevonni az uniós csatlakozásba Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Az ellenzéki politikus hozzátette: továbbra is keresik annak a lehetőségét, hogyan vehetne ebben részt egy szimbolikus gesztussal a pártok felett álló köztársasági elnök.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője sajtótájékoztatóján elmondta: nem értenek egyet azzal a felvetéssel, hogy romlottak volna Magyarország pozíciói a csatlakozási tárgyalásokon. Szerinte az ország helyzete sem nem romlott, sem nem javult. Nem öncélú keménykedésre van szükség – vélte –, hanem arra, hogy betartható feltételeket vállaljunk. Az európai uniós nagybizottság következő ülésére várhatóan november 16-án kerül majd sor.
*
Az MDF tegnapi frakcióülésén is napirenden voltak az európai uniós csatlakozással összefüggő kérdések. Információnk szerint Balsai István, a képviselőcsoport vezetője beszámolt az integrációs parlamenti nagybizottság tanácskozásán történtekről, valamint az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról folytatott négypárti egyeztetésekről. Lapunk úgy tudja: Dávid Ibolya pártelnök kifogásolta, hogy a frakcióvezető nem tájékoztatja megfelelően a testületet a tárgyalásokról. Sérelmezte azt is, hogy a sajtóban – a pártelnök olvasata szerint – többnyire Fidesz–MDF közös álláspontként jelennek meg a nyilatkozatok.
***
Közös teljesítmény. Medgyessy Péter miniszterelnök támogatja azt a javaslatot, hogy az EU-csatlakozási szerződés áprilisi, athéni aláírására hívják meg az előző kormányok vezetőit és a volt államfőt is – közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A ceremóniára meghívnák Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád korábbi köztársasági elnököt, illetve a parlamenti pártok delegáltjait. Az uniós csatlakozás az elmúlt 12 év teljesítménye, amelyhez mindegyik kormány hozzájárult – fogalmazott Gál J. Zoltán. Megjegyezte: a kormány továbbra is azt vallja, hogy a miniszterelnöknek a magyar társadalomtól kapott felhatalmazás birtokában kell aláírnia a csatlakozási szerződést, ezért a népszavazásnak ezt az aktust meg kell előznie.