Jól fial a lakossági hitel

A bankszektor lakossági hitelei 1999 és 2001 között két és félszeresére nőttek, miután a hitelintézetek 1998 után dinamikusan nyitni kezdtek itt. A háztartások kölcsönei jóval drágábbak a céghiteleknél – derül ki a pénzügyi felügyelet tanulmányából.

A pénzintézetek jó három éve jövedelmezőségük csökkenése, a vállalati hitel- és betéti marzsok összehúzódása miatt részben kényszerből nyitottak a lakosság felé – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az előző három évet összegző tanulmánya. A lépés jövedelmező üzleteket hozott: a lakossági kölcsönök átlagkamata ugyanis – lapunk számításai szerint 1996 óta általában minimum hat, 2001 óta legalább nyolc százalékponttal – meghaladta a vállalatiakét. Nem csoda, hogy immár a banki kamatjövedelmek egyre tekintélyesebb része származik a lakosságnak nyújtott kölcsönökből.
A banki „kapunyitás” nyomán a lakossági hitelezés elsőként a fogyasztási kölcsönök volumenét ugrasztotta meg. Ez 1998 vége és 2002 tavasza között négyszeresére (415 milliárd forintra) nőtt. Az állami kamattámogatások 2000. évi meghirdetése után „pörgött fel” a lakáshitelezés. Itt az 1999. évi mélypont után az állomány idén márciusra bő két és félszeresére, közel háromszázmilliárd forintra (s azóta is hasonló ütemben) nőtt. A harmadik nagy üzletág, a folyószámlahitelek volumene az utóbbi jó három évben duplájára, harmincmilliárd forintra bővült.
A bankszektor tavaly összességében 658,4 milliárd forintnyi lakossági kihelyezéssel dicsekedhetett. Ezt tovább növeli a szövetkezeti hitelek állománya. Felügyeleti becslés szerint ráadásul a pénzügyi vállalkozások (döntően a lízingcégek) tavaly lízingköveteléseik és a bankkölcsönnel megegyező kihelyezéseik legalább felét szintén a lakosságnak nyújtották. Így a háztartásoknál tavaly szilveszterkor közel ezermilliárd forintnyi hitelösszeg volt. A pénzügyi vállalkozások kihelyezéseinek egytizede közvetve szintén a bankoké, hiszen előbbieket valamelyik hazai hitelintézet birtokolja.
Biztató trend, hogy míg 1998-ban a bankok csak az összes lakossági betét alig tizedét tudták kölcsön formájában kihelyezni (a többi más szektoroknak, például a vállalatoknak jutott), addig ez az arány tavaly már 17 százalék volt. A bővülés várhatóan továbbra is tart majd, hiszen a magyar lakosság eladósodottsági foka még meglehetősen alacsony. Míg Nyugat-Európában a lakossági hitelek aránya a jövedelmek legalább negyven százaléka, itthon ez tíz százalék alatt van. Egy másik nézőpontból vizsgálva: az itthoni háztartásoknak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya az előző évben csak mintegy hat százalék volt, míg nyugaton már két éve 46 százalék.
A lakossági hitelezésnél csak lassan oldódik a bankok koncentrációja, csökken az OTP Bank és a takarékszövetkezetek túlsúlya. Míg a lakáshitelezésben már legalább nyolc bank hasított ki magának minimum egy-egy százaléknyi piaci részesedést, a fogyasztási és egyéb kölcsönöknél még nagyobb a piacvezető társaságok fölénye.