Negyedszer Óbuda élén

Az ország hatodik legnagyobb települése, Óbuda-Békásmegyer, százharmincegyezer lakossal, immár negyedszer választotta meg polgármesterének Tarlós Istvánt. Bár a tavaszi országgyűlési választásokon a szocialista ellenféllel szemben alulmaradt, az önkormányzati választás bebizonyította, hogy városvezetőnek az emberek nem mindig pártpolitikust keresnek. Tarlós István büszke a főváros általa irányított harmadik kerületére, hiszen a kétezer éves település városegyesítő kerület; Pest-Buda és Óbuda egyesüléséből keletkezett az ország fővárosa.

Meglepődött, amikor megválasztották, hiszen az országgyűlési választásokat elvesztette? Sokan arra számítottak, hogy nem lesz negyedszer polgármester.
– Én nem így látom. Az országgyűlési választáson arról döntöttek a választók, hogy melyik pártot akarják bevinni a parlamentbe. Nem vagyok egyik pártnak sem a tagja, így független képviselőként a parlamentben semmit nem tudna az ember képviselni – talán ezért nem nyertem. Bár a konzervatív pártok jelöltjeként indultam, mégis ezen az őszi választáson bebizonyosodott, hogy nem én vesztettem, hanem Budapesten egy politikai irányvonalat büntetett a választók többsége. Ellenben a polgármester-választásnál most is személyekről döntött a lakosság. 1994-ben Mandur Lászlót győztem le, a szocialisták jelenlegi budapesti elnökét, a parlament alelnökét, 1998-ban Csintalan Sándort, most pedig egy ifjú szocialistát.
– A képviselő-testület mennyiben tükrözi a parlamenti arányokat?
– Itt, a kerületben, még jelentősebb az eltolódás a szocialista és a liberális oldal javára. Az óbudai választók nem először döntöttek úgy, hogy erőssé akarják tenni a szocialista pártot és akarnak egy nem szocialista párthoz tartozó erős polgármestert. Így kölcsönös kontroll működhet. Tudomásul veszek két dolgot: az egyik, hogy a neveltetésemből adódóan kialakult értékrendemet továbbra is követnem kell, másrészt figyelembe veszem a rám szavazó több mint tizenötezer baloldali érzelmű ember akaratát is. Azaz: én ebben a városrészben a békességre törekszem. A polgári pártok nem állítottak velem szemben jelöltet. Ezt sokan leleplezésként próbálták a kampányban ellenem felhasználni, de ésszerűtlen volt ez részükről, hiszen nem tudom, mi a különleges abban, ha a polgárinak nevezett pártok nem a szocialista jelöltet támogatják. Ez az egyetlen kerület, ahol úgy vesztett a szocialista jelölt, hogy támogatta az SZDSZ, támogatta a Centrumnak nevezett, beazonosíthatatlan képződmény is, de párhuzamosan állított polgármesterjelöltet a MIÉP is, amely ezzel indirekt módon támogatta a szocialistákat. Ennek ellenére tíz százalék különbséggel győztem, s MSZP-s ellenfelem, Bihary Gábor a leglátványosabb vereséget szenvedte el a fővárosban.
– Milyen változtatásokat tervez a kerületben?
– Nagyon sok teher volt rajtam tizenkét évig, amelyet örömmel vállaltam, vállalok most is, de a munkamegosztásban változtatást tervezek. Mint említettem, mindenekelőtt békességre törekszem. Tudomásul véve a szocialista frakció erejét és azt, hogy ők akceptálják az én legitimitásomat, praktikus kérdésekben megegyezve, egyeztetve még dinamikusabban szeretném fejleszteni és működtetni Óbudát. Ez a megegyezési szándék nem a saját értékrendem megkérdőjelezését jelenti és nem jelentheti azt sem, hogy bármely pártot kiszolgálnék. Szuverén polgármester vagyok, az a dolgom, hogy megkeresve a városfejlesztésben, a működtetésben a szocialistákkal, a szabad demokratákkal és természetesen a Fidesszel, az MDF-fel és másokkal az egyező pontokat, dolgozzunk együtt a városért. Óbuda adósságmentes, jelentős fejlesztési forrásokat halmoztunk fel, lesz mire felhasználnunk, ha csak arra gondolok, hogy többek között szándékunk az egészségügyi szakrendelők átvétele, útépítések, parképítések. Tehát ne helyezzük előtérbe azt, ami a különbség közöttünk, hiszen ezzel kölcsönösen tisztában vagyunk; én egy vallásos ember vagyok, a konzervatív értékeket mélyen tisztelő ember. A közös ügy érdekében olykor félre kell tennünk az ideológiai különbözőségeket. Ha ütközünk is oktatási és egyházi kérdésekben, a városvezetés akkor is elsősorban szolgáltatás, szakma és csak másodsorban politika, semmiképpen sem kis parlament. Nyilván az MSZP azt várja el tőlem, hogy kész legyek a kompromisszumokra, ezt joggal elvárhatják, én pedig azt várom el, hogy ne „politizálják túl” az önkormányzatot.
– Azt mondta, hogy szuverén polgármester. Ezt a függetlenségét meg tudja őrizni egy központosításra törekvő főpolgármesterrel szemben?
– Demszky Gábor békülékeny és konstruktív magatartást mutat ezekben a napokban, hetekben. Hogy milyen lesz a folytatás, azt majd meglátjuk. Egyébként a főpolgármester nem elöljárója a polgármestereknek, egymással mellérendeltségi viszonyban vagyunk. A forrásmegosztásnál viszont eddig egy indirekt kiszolgáltatottságot tapasztalhattak a kerületek. Ha ez nem változik, akkor egyértelmű, hogy közösen kell fellépnünk érdekeink védelmében.