Varga László a KDNP elnöke

A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján összehívott Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országos választmánya szombaton Varga Lászlót a párt új elnökének, Semjén Zsoltot, Mikola Istvánt és Harrach Pétert elnökhelyettesének választotta. Bartók Tivadar korábbi elnök bíróságon támadja meg a határozatokat.

A KDNP szombati, országos választmánya 2003. december 31-ig szóló hatállyal ideiglenes vezetőséget választott, amelynek feladata a párt korábban élő alapszervezeteinek és belső műhelyeinek felélesztése lesz. A szombati, zárt ajtók mögött megtartott választmányi tanácskozáson a 215 meghívott küldöttből 162-en vettek részt. Varga Lászlót egyedüli jelöltként 138 érvényes szavazattal választották meg a KNDP elnökének. Az elnökhelyettesi karba Semjén Zsolt 132 szavazattal, Mikola István 126 szavazattal, Harrach Péter pedig 122 szavazattal került be. A testület határozata alapján öt alelnököt kellett volna választaniuk a kereszténydemokratáknak, azonban csak Latorcai János, Básthy Tamás, Nógrády László és Surján László kapott a 43 érvényes alsó szavazati határnál több voksot. Az ötödiknek befutó Pálos Miklósra 42-en szavaztak, így ő nem lett alelnök.
Varga László a testület előtt kifejtette: a párt visszatért a kereszténydemokrácia hazai és nemzetközi hagyományaihoz, ezért az Európai Néppárt előtt kezdeményezik a tagsági viszonyuk helyreállítását. Mint fogalmazott: „A magyar kereszténydemokrácia egységének, politikai súlyának helyreállítására és a keresztény, nemzeti és demokratikus értékeket valló politikai erők legszorosabb együttműködésének kialakítására törekszünk.” Lehetségesnek nevezte, hogy – autonómiájukat megőrizve – a körvonalazódó nemzeti összefogásban, a pártok szövetségét alkotó unióban is részt vesznek. A választmány szünetében megtartott sajtótájékoztatón Varga elmondta: jelenleg nincs napirenden egy önálló parlamenti frakció létesítése. A választmány határozata alapján felszólítják Giczy György és Bartók Tivadar korábbi pártelnököket, hogy két héten belül számoljanak el a párt ingó és ingatlan vagyonával.
Bartók Tivadar lapunk kérdésére elmondta: a szombati tanácskozást nem fogadja el érvényes választmánynak, továbbra is a KDNP elnökének tartja magát, ezért nem teljesíti ezt a kérést. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság életszerűtlen döntést hozott azzal, hogy megismételtette az 1997-es összetételű országos választmányi tanácskozást. Az ítélet ellen törvényességi felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, és kéri a végrehajtás felfüggesztését. Hozzátette: a szombati tanácskozásra az öt évvel ezelőtti küldöttek közül mintegy negyvenen nem kaptak meghívót, köztük Mizsei Zsuzsanna, a választmány 1997-es elnöke. Ez alapján Bartók az általa MKDSZ-esek tanácskozásának nevezett szombati választmányt is megtámadja a bíróság előtt.
*
A KDNP törvényes működésének helyreállítása iránt évekkel ezelőtt megindított polgári perben a Legfelsőbb Bíróság (LB) rendelte el a párt 1997. júniusi választmányának megismételt összehívását. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) 1998-ban benyújtott keresete nyomán kihirdetett jogerős ítélet szerint annak kézhezvételét követő 30 nap utáni első szombaton kellett összeülnie az 1997. június 21–22-i összetételű nagyválasztmánynak, hogy az határozzon az azóta bekövetkezett személyi döntésekről, illetve a párt további működéséről. A perben egyszer már részben helyt adott a Fővárosi Bíróság az LÜ indítványának, ám az LB másodfokon elutasította a keresetet. Az LÜ felülvizsgálati kérelemmel élt a jogerős ítélet ellen, és ez alapján az LB másik tanácsa új eljárást rendelt el. Ebben a megismételt eljárásban született meg az LB újabb jogerős ítélte.