Nyolc év óvatos készülődés, négy év aprólékos tárgyalás és két hónap intenzív véghajrá – ekként jellemezte a napokban Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára hazánk uniós csatlakozási folyamatát. Magyarország és az EU közös története azonban nem kizárólag a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől datálódik, hiszen már a nyolcvanas években voltak – kezdetben tapogatózó, majd egyre konkrétabb – kapcsolatfelvételi kísérletek. Az együttműködés szentesítésére azonban egészen a nyolcvanas évek végéig várni kellett: Magyarország és (az akkor még) Európai Közösségek között 1988 augusztusában jött létre a diplomáciai kapcsolat.
A nyolcvanas évek végét a politikai és gazdasági gesztusok, támogatások jellemezték: így a tizenkettek közössége például megszüntette a magyar árukkal szembeni különleges vámokat. 1991 decemberében Antall József akkori miniszterelnök Brüsszelben írta alá a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást.
1993 júniusában Koppenhágában gyűltek össze a tizenkettek, és úgy határoztak: a kelet-európai országok a közösség tagjai lehetnek, amennyiben teljesítik a „koppenhágai – azaz politikai, gazdasági és jogharmonizációs – kritériumokat”. (Tulajdonképpen innen ered a dán elnökség Koppenhágától Koppenhágáig jelszava is.) Az Európai Bizottság 1997 júliusában azt javasolta, hogy kezdjék meg a tagfelvételi tárgyalásokat Magyarországgal, melyek egy év múlva hivatalosan kezdetüket vették. Az első érdemi tárgyalásokra novemberben került sor Brüsszelben. A 2001 közepén Göteborgban tartott csúcson a résztvevők célként beszéltek arról, hogy a legfelkészültebb jelöltek teljes jogú tagként vehessenek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon.
Ez év októberében a brüsszeli „bővítési” csúcson a tagok valamennyi komoly költségkihatású bővítési kérdéskörben közös nevezőre jutottak, ezenkívül döntés született a tárgyalások decemberi lezárásáról (az arra felkészült tagjelöltekkel) és a csatlakozási szerződés 2003 tavaszi aláírásáról. December elején az Országgyűlés elnöke, a kormányfő, a külügyminiszter és a négy parlamenti párt frakcióvezetője aláírta a csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításról szóló megállapodást. Pár nappal később a mezőgazdasági és a költségvetési fejezetek kivételével minden kérdésben sikerült megállapodásra jutni, így a koppenhágai csúcsra már csak két kérdés – a mezőgazdasági kifizetések induló szintje és a bevezetésükre szánt időszak hossza, valamint a 2005/2006-ra vonatkozó költségvetési kompenzáció – maradt.
Szexbotrány sodorja válságba a spanyol kormányt
