Az igazgató a napokban tárgyalt a nagyváradi vízügyi intézettel, ahol a szakember azt javasolta román kollégáinak, hogy úgynevezett tükörprogramokkal minél előbb készítsék el az ellenőrző rendszerek kiépítéséhez szükséges pályázatokat.
Nadabán János elmondta: miután Magyarország alvízi ország, hazánknak a legsürgetőbb a monitoringrendszer teljes körű kiépítése, hiszen a Románia irányából érkező folyókat rendszeresen érik kisebb-nagyobb vízszennyezések. A jövőben mindkét ország szakembereinek fel kell kutatnia és nyilvánossá kell tennie a területén lévő összes lehetséges szennyező forrást. Nem fordulhat elő például az az évekkel ezelőtti eset, amikor egy felhőszakadást követően egy elhagyott román bányából vörös színű anyagot mosott ki az óriási mennyiségű csapadék, és a Fekete-Körös rövid időre vörösre színeződött.
A szakember hangsúlyozta: Magyarország és Románia között a műszaki vegyes bizottság vízminőségi albizottsága havonta csupán egyszeri alkalommal ellenőrzi a folyóvizek minőségét. Átfogóbb méréseket pedig évente mindössze egyszeri alkalommal végeznek. A magyar fél számára az lenne megfelelő, ha a folyóvizek ellenőrzése jóval gyakoribb lenne. Az igazgató kiemelte: a román rendszerváltás óta minden Körös-vidéki folyó vízminőségében jelentős javulás állt be, miután a szocialista román gazdaság urán- és más bányái az utóbbi évtizedben tönkrementek, és bezártak. Hozzátette: örülni kell annak is, hogy amíg tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag elképzelhetetlen volt az, hogy a román partner adatokat közöljön a magyar féllel, addig mára folyamatossá vált az információcsere.
Szexbotrány sodorja válságba a spanyol kormányt
