Baloldali titokvédelem?

Az állambiztonsági levéltár létrehozásával kapcsolatban – bár még hatályba sem lépett az év végén elfogadott jogszabály – számos kérdés s aggály fogalmazódik meg. A liberális értelmiségnek is komoly csalódást okozott, hogy a parlamenti baloldal nem tudta tető alá hozni az új átvilágítási törvényt, a törvénycsomag másik, elfogadott eleme viszont az iratok eltitkolásának lehetőségét teremtené meg.

Emlékezetes: a tavaly nyári ügynökbotrány után a kormánypártok komoly ígéretet tettek arra, hogy a Kádár-rezsim titkosszolgálatainak megismerése elől elhárítanak minden eddigi akadályt. Az is ismeretes, hogy mindezt a fogadkozást Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök szigorúan titkos tiszti tevékenysége generálta, s az eredmény az lett volna, hogy ne csak a III/III-as iratokat ismerhessék meg tudományos kutatók és a megfigyeltek, hanem a III-as főcsoportfőnökség egész iratanyaga veszítse el titkosságát. Az igazságügyi tárca első törvénytervezeteit hamarosan visszavonta, majd júliusban Bárándy Péter miniszter a parlament elé terjesztette az új törvényjavaslatpárt. Már az új átvilágítási törvény és a Történeti Hivatal helyett létrehozandó, az előző rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló előterjesztések fogadtatása is azt vetítette előre, hogy vaskos fiaskó kerekedhet a kormányzati tervekből. A Medgyessy Péter miniszterelnök által felkért szakértői grémium igen lesújtó véleményt alkotott mindkét törvénytervezetről. A Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök vezette tudós testület jelentésében komoly alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, s több ponton is úgy látta, hogy a kormányzati előterjesztők a diktatórikus rendszer titkosszolgálatait mintha összemosnák a demokratikus állambiztonsági szervekkel. Természetesen számos más szakmai gondnak is hangot adtak, így a Történeti Hivatal helyett létrejövő állambiztonsági levéltár felállítását és jövendő gyakorlatát is több ponton bírálták.
A kormánypárti módosító indítványok a Sólyom-bizottság által hangoztatott kifogásokat egyáltalán nem akceptálták, az ellenzéki módosító javaslatokat pedig egytől egyig leszavazta a koalíciós többség. A Fidesz által jegyzett indítványok többek közt azt szerették volna elérni, hogy az átvilágítás azokra is kiterjedjen – kimondva az öszszeférhetetlenséget –, akik a Kádár-rendszer alatt az MSZP jogelődje, az MSZMP legmagasabb döntéshozó szerveinek vezetésében tevékenykedtek, így megrendelői voltak a megfigyeléseknek és a titkos adatgyűjtéseknek. Már a múlt év végén sejthető volt, hogy a két koalíciós partner közt jelentős nézetkülönbség van a két törvénytervezet sorsáról. Az MSZP módosító indítványaival szűkítette az átvilágítandók körét – így az egyházak és a média képviselőit is ki szerették volna venni –, az SZDSZ nagy része viszont ragaszkodott volna a kör bővítéséhez. Az eredmény a december 23-i zárószavazáson ismeretessé vált: az állambiztonsági levéltár létrehozásáról rendelkező előterjesztést 50 százalékot alig meghaladva megszavazta a kormánypárti többség, ám az átvilágítási törvénytervezet elbukott az SZDSZ elutasító voksai miatt.
Az átvilágítási procedúrában és az állampolgárok információs önrendelkezési jogának érvényesítésében mindenesetre számos megválaszolatlan kérdés gyűlt öszsze. A két, egymásra épülő törvényjavaslat közül csak az egyiket, az állambiztonsági levéltár létrehozását fogadta el a parlament, így a másik gyakorlati végrehajtása is kétségessé válhat. Szakértők valószínűsítik az alkotmánybírósági vizsgálat végeredményét is: szerintük a taláros testület számos ponton alkotmányellenesnek fogja nyilvánítani a jogszabályt. A gondokat tetézik a kormányzati nyilatkozatok is: Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár szerint az MSZP–SZDSZ-kabinet nem fog új átvilágítási törvényjavaslattal előrukkolni. Ez a döntés viszont még azoknak a szemében is hiteltelenné tenné a baloldali koalíció múltfeltáró őszinteségét, akik elégedetlenek voltak az Orbán-kormány teljesítményével. A baloldali kormányerők szóhasználatában ugyanis visszatérő motívum volt a múltfeltáró őszinteség hangoztatása, a jelenlegi törvényhozási fejlemények viszont éppen a múlt eddigieknél is alaposabb elfedésének irányába hatnak.
Szakértők azt is nehezményezik: a törvényjavaslat olyan sok kivételt állapít meg, hogy a jelenlegi állambiztonsági szolgálatok igen sokfajta kritériumra hivatkozva tagadhatják meg az adatok rendelkezésre bocsátását, a dokumentumok átadását.