Jelentős veszteséget szenvedhetnek el a következő hetekben a lakossági ügyfelek a Magyar Nemzeti Bank kényszerű kamatcsökkenése miatt. A kereskedelmi bankok gyorsan csökkentik betéti kamataikat, így azok – futamidőtől függően – a mai 5–7 százalék helyett akár 3,5–4 százalékra eshetnek. Közben a hitelkamataik lassabban csökkenhetnek, mert a bankok ezzel nem sietnek.
A Magyar Külkereskedelmi Bank tegnaptól egy százalékkal csökkentette lakossági és vállalati betétkamatait, s a társaság hétfőn újabb kamatcsökkentésekről határozhat. A Postabank péntektől 0,4– 0,5 százalékkal mérsékelte betéti kamatait. Hétfőn jelenti be a Kereskedelmi és Hitelbank, hogy visszavesz megtakarítási, illetve kiemelt lakossági bankszámláinak kamataiból. A Raiffeisen Bank a jövő héten vált, s akár két százalékkal is mérsékelheti céges betétkamatait. A lakossági ágnál egyelőre kisebb lehet az esés. Az OTP Banknál leghamarabb kedden dönthetnek, s ha lesz átárazás, az futamidőtől függetlenül minden módozatot érinthet.
A hitelkamatok közül viszont csak azok estek, amelyeket az ügyfélszerződésekben automatikusan a pesti bankközi kamatlábhoz (Bubor) igazítottak. Az egyik bank úgy fogalmazott: a hitelkamat szinten tartásával csak azt a veszteségüket apasztják, ami azzal éri őket, hogy még 15 napig „magasan” kell tartaniuk betétkamataikat. A törvény szerint ugyanis a folyószámlához kötődő betéteknél az ügyfeleknek hátrányos lépést a hitelintézeteknek ennyivel előre be kell jelenteniük.
A hitelkamat-csökkentés elnapolásával persze a bankok más veszteségeiken is „faraghatnak”. A forinterősödésre spekuláló bankszektornál a kamatcsökkentés után bő ezermilliárd forintnyi „forró” pénz keringett, amit nem tudtak jól elhelyezni a jegybankhoz jó feltételekkel betétként. Utóbbi ugyanis négy százalékkal csökkentette a bankok nála elhelyezhető pénzének kamatát. Ez radikálisan – 3,5–5 százalékra, jóval a jegybanki alapkamat alá – csökkentette a bankközi kamatokat is.
A bankok betéti kamatcsökkentéseinek következtében nagyjából 140 milliárdos kamatbevételtől eshetnek el a háztartások: az MNB tegnap nyilvánosságra hozott adatai alapján ugyanis a háztartások nettó pénzügyi vagyona 6957 milliárd forint volt 2002. december végén, szemben a 2001. december végi 6644,5 milliárd forinttal.
Járai Zsigmond jegybankelnök az MTV Este című hírműsorában csütörtökön úgy vélekedett: a változó kamatszint hosszú távon nem tesz jót a gazdaságnak, ám a spekuláns tőke lépéskényszerbe szorította a jegybankot. – A kormány és a nemzetközi spekuláció érdekei azonosak voltak a jegybank ellen, s ez kényszerítette ki a kamatcsökkentést – nyomatékosította Tállai András volt pénzügyminisztériumi államtitkár. Rámutatott: a forint árfolyamgyengülése és az, ha a hitelkamatok követik a betéti oldal esését, együttesen felpörgetik az inflációt. A szakember ezért követeli, hogy a kormányzat vizsgáltassa ki: kinek állt érdekében a forint elleni támadás.
A két napon belül végrehajtott két százalékpontos alapkamat-csökkentés után, a térséggel foglalkozó londoni elemzők rövid távon erős kilengéseket várnak a forint euróárfolyamában, a hosszú távú kilátásokban azonban már nincs egyetértés a Cityben: további kamatcsökkentési és kamatemelési jóslatok egyaránt elhangzottak tegnap.
A forintárfolyammal kapcsolatban kifejtette tegnap véleményét László Csaba pénzügyminiszter is: szerinte a forintsáv eltolására spekulálók támadása nem volt sikeres, várhatóan nagy veszteséget könyvelnek el a spekulánsok a piac megnyugvása után.
A jegybank tegnap is aktívan részt vett a bankközi devizapiaci kereskedésben, eurót adott el az árfolyam-ingadozások kiegyenlítése érdekében – erősítette meg Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője az MTI-nek. A Reuters hírügynökség – egy kereskedőre hivatkozva – úgy tudja:
a magyar jegybank Párizsban
és Londonban adott el eurót 245 forint körüli árfolyamon. (Egyes hírek szerint a jegybank közel ötvenmilliárd forintos hasznot ért el az olcsón vett euró drágább eladásával.)
A bankközi devizapiacon tegnap nyitáskor 255 forintot is adtak az euróért, ami a sávon belül mindössze 7,64 százalékos forintpozíciót jelentett. A leggyengébb euróár a nap folyamán 242,50 forint volt délelőtt, a forint ekkor 12,17 százalékon állt a sáv erős oldalán. Délután fél négykor 246,00/20 forinton jegyezték a közös valutát.
Fekete: Le kell állítani Járait. – Szerintem rossz a központi banknak – vagy akik csinálják – a kamatpolitikája, az árfolyam-politikája és a hitelpolitikája – jelentette ki csütörtökön az MTV Este című műsorában Fekete János korábbi MNB-alelnök. Fekete rámutatott: ma az egész világon „a béka feneke alatt vannak” a kamatok, ehhez képest nálunk jóval magasabb a szint. Fekete közölte: a jegybank mindaddig független, amíg jó, amit csinál: viszont abban a pillanatban, ha nem hasznos, amit tesz, „le kell állítani a Nemzeti Bank-vezetőt”.
- Háttér -
Magyarországon a jelenleg működő árfolyamrezsim a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik. Lényege, hogy a jegybank – jelen esetben az euróval szemben – megjelöl egy középárfolyamot, és mindkét irányba meghatározza azt is, hogy a nemzeti valuta ettől milyen mértékben térhet el. A forint jelenlegi középárfolyama 276,1 Ft/euró, amelytől a piaci árfolyam mindkét irányban 15 százalékkal térhet el, vagyis az árfolyamsáv szélei a 317,5 forint/eurós és a 234,7 forint/eurós árfolyamszinteknél vannak. A forint sávon belüli mozgását a piaci erők határozzák meg. A forint erősödése a magas reálkamatokból eredő befektetői spekulációval, illetve a jó külső megítéléssel (várható EU-csatlakozás) magyarázható. Abban az esetben, ha az árfolyam eléri a sáv szélét, a jegybank devizapiaci intervenció alkalmazásával tartja a forintot a sávon belül: ez azt jelenti, hogy a sávszéleken devizavétellel vagy -eladással megakadályozza az árfolyam további erősödését vagy gyengülését. A forint árfolyama meghatározza a gazdasági folyamatokat: ugyanaz a szint ugyanakkor bizonyos érdekcsoportoknak kedvezhet, ám hátrányt jelenthet a másik oldalon. Az utóbbi hetekben több munkáltató szervezet és egyes gazdasági szakemberek a jegybanki alapkamat csökkentését és a forint árfolyamának mérséklését követelték, mondván, hogy az erős nemzeti valuta hátráltatja a kivitelt és rontja hazánk versenyképességét. Az árfolyam gyengülése ugyanakkor más természetű nehézségeket okozhat: tízszázalékos forintleértékelés például itthon azzal járna, hogy a hazai alkalmazottak átlagos – 500 eurónak megfelelő – jövedelme már csak 450 eurót érne. Emlékezetes az is: 1995-ben a forint kilencszázalékos leértékelése tíz százalékkal dobta meg az inflációt, mert az importőrök azonnal a fogyasztókra hárították az ebből eredő veszteségeiket.
Duray Miklós
Száz éve született Duray Miklós
