Kamatvágta: nyertes OTP

Hétről hétre drágul az OTP-papírok tőzsdei ára. Jórészt ennek köszönhette a BUX is az egy százalékot meghaladó emelkedését, noha a nemzetközi piacokról ezúttal nem érkezett „hátszél”: az amerikai gazdaság állapotáról a statisztikai adatok továbbra sem festettek megnyugtató képet. A dollár három éve nem látott mélységbe süllyedt.

Erre a hétre is kiható makrogazdasági adatok jelentek meg az elmúlt héten az USA-ban. A Federal Reserve (Fed) előzetes adatai szerint decemberben 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés. Az elemzők a múlt év végére már növekedést jósoltak, de az autóipar visszaesése miatt a novemberi szerény növekedés után decemberben újra zsugorodott az ipar összteljesítménye. Az autóipar számainak figyelmen kívül hagyásával a vártnak megfelelő növekedést mértek a statisztikusok. Amíg az autóipar 4,7 százalékos visszaesése rontotta az átlagot, a feldolgozóipar pedig az átlagnak megfelelően, 0,2 százalékkal szűkült, addig a fejlett technológiákat képviselő iparág decemberben félszázalékos növekedést produkált. Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy az ősz óta tartó megtorpanás okai az év végéig jelen voltak a gazdaságban. A decemberi előzetes adatok figyelembevételével 2002-ben 0,6 százalékkal csökkent az amerikai ipar termelése, a 2001-es 3,5 százalékos visszaesés után.
Kínai export
További aggodalmakra adott okot az a bizalmi index, amelyet a Michigan Egyetem gondoz. A pénteken közzétett januári, hóközi fogyasztói index kiemelt fontosságú mutató, hiszen az amerikai GDP növekedésének kétharmadát a lakossági fogyasztás táplálja. A decemberi 86,7 pontról a szakértők kisebb visszacsúszásra számítottak, de a 83,7 pontos adat a legpesszimistább jóslatot is alaposan alulmúlta.
Az ipar adatai után kevéssé volt meglepő, de újabb negatív üzenetet kapott a tőkepiac az amerikai kereskedelmi minisztériumtól, amikor az közölte külkereskedelmi adatait. Az októberi 35,22 milliárd dollárról novemberben 40,1 milliárdra szökött fel a deficit. Az elemzők nem egészen kétmilliárd dollárnyi emelkedésre számítottak. A dollár három éve tartó gyengülése sem segített az exportőröknek: a kivitel mindössze 1,1 százalékkal bővült, míg a behozatal 4,9 százalékkal nőtt. A deficit legnagyobb hányada Kínával szemben keletkezett, amely már meghaladja a tízmilliárd dollárt. Egyedül az Európai Unióval szemben csökkent a hiány, 7,9 milliárd dollárra.
Felerősítették a gyenge makrogazdasági adatok hatását a továbbra is meglévő háborús aggodalmak az iraki konfliktus rendezetlensége miatt. Mindezek együttesen az elmúlt hét végére újabb, hároméves mélypontra nyomták a dollárt. Pénteken Londonban egy euróért 1,063-1,065 dollárt fizettek.
Az USA-ban decemberben csak 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ez az alacsony pénzromlás a Fed részére bármikor megengedne egy újabb kamatcsökkentést, de az elemzők egy része azon az állásponton van, hogy az esetleges újabb monetáris enyhítés nem hozná lendületbe a gazdaságot.
A változatlan kamatszint mellett érvelt az elmúlt héten Otmar Issing, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza. Utoljára decemberben történt igazítás a monetáris politikában, s az akkor beállított 2,75 százalékot az EKB elnöke jelenleg megfelelőnek tartja. A központi bank közgazdásza szerint, a növekedés még mindig gyenge, de az irányának megváltozása miatti kockázat egyre csökken. Issing mindezek mellett is nyitva hagyta egy esetleges beavatkozás lehetőségét, mondván: a kamatcsökkentés lehetősége mindig fennáll.
Túladott a Matáv?
Issing szavait bármely ország monetáris politikusa mondhatta volna, hiszen a kamatdöntések előtt az ő szavaihoz hasonló megnyilatkozásokkal találkozhatunk. Egy kamatemelés vagy -csökkentés után pedig a hírmagyarázók mindig megtalálják azokat az utalásokat a nyilatkozatokban, amelyek előrevetítették a döntést, csak addig nem fordítottunk rá kellő figyelmet.
Hasonló körülmények között két alkalommal is kamatot csökkentett a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank. A Budapesti Értéktőzsdén egyelőre csak az OTP árfolyamán látszott meg a kamatszint erőteljes mérséklődése. Még nem tudni, hogy a kötvényeken ezután elérhető alacsonyabb reálkamat terelte a befektetők figyelmét a részvény felé, vagy azt vélelmezték a piac szereplői, hogy az utóbbi napokban végbement, nagy volumenű devizaműveletekből a legnagyobb hazai bank is profitált. Piaci információk szerint a múlt héten – a szokásos forgalmon kívül – majdnem ötmilliárd euró fordult meg a bankközi piacon.
Az OTP négy és fél százalékos drágulásának meghatározó szerepe volt a BUX 1,23 százalékos javulásában. (A tizedikével végződő héten két százalékkal romlott a pesti részvények átlagos ára.) Az indexet meghaladóan emelkedett az elmúlt héten a Matáv árfolyama. Az elemzők korábban – amikor nyolcszáz forint közelében volt a telefonpapír ára – többször hangsúlyozták: túladott a részvény. A Mol árának 1,2 százaléknyi süllyedése az előző héten bekövetkezett négyszázalékos erősödését követő korrekció volt. Akkor a gázár emelése lendített a kurzuson, az elmúlt napokban pedig az áremelés okozta szociális feszültségek enyhítését célzó kompenzáció kérdése volt napirenden. Hernádi Zsolt Mol-elnök a gázáremelés kapcsán úgy vélekedett: a bejelentett áremelés fontos lépés volt, de megnyugtató megoldást a gázár szabályozásának átalakítása jelenthet. Amennyiben ez nem történik meg, 2005 után a társaság nem szavatolhatja a biztonságos ellátást. Ezt követően pénteken a Mol hivatalosan bejelentette, hogy kötelező érvényű vételi ajánlatot tett a horvát INA olajtársaság részvényeinek 25 százalék plusz egy darabos csomagjára. Szakértői vélemények szerint a horvát cég 1–1,8 milliárd dollárt ér, s lapértesülések szerint a tenderen érdekelt három társaság ajánlatai 250–400 millió dollár között lehetnek. Ugyanakkor a legnagyobb szinergia a Mollal való együttműködéstől remélhető. A Mol jelenleg érvényes stratégiájának középpontjában a regionális szerepének erősítése áll. Az INA privatizációja iránt pedig már korábban is kifejezte érdeklődését a magyar olajtársaság, így a pénteken tett nyilatkozat a befektetők számára nem okozott meglepetést.
Kellemes bázis
Kétfordulós, nyilvános pályázaton dönt a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) arról, hogy a három évre tervezett szemléletformáló kampányát melyik kommunikációs cégre bízza. A tét nem kevés, hiszen az idén – támogatók segítségével – százmillió forintot szán a BÉT erre a programra. A kampány márciusban indul. Az időpont szerencsésnek tűnik, hiszen még tart a tőzsdei társaságok kivonulása. A Prímagázzal pénteken lehetett utoljára kereskedni, 23-tól pedig a BÉT törli a papírt a terméklistájáról. E tekintetben tehát remélhetőleg elérte mélypontját a tőzsde, s jó bázisról indulhat a kampány.