MI A MAGYAR?

A főúri vagy nemesi kényelemre épült kastélyok és kúriák azon túl, hogy alaprajzi beosztásuk stb. felett eljárt az idő, az új igénybevételnek alig felelnek meg. A lakók saját erejükből igyekszenek javítani kedvezőtlen helyzetükön, de a rendszertelen, össze nem hangolt nyílástörésekkel, házilagos toldozgatásokkal lassan kivetkőztetik az épületet eredeti mivoltából…
A sziráki Dégenfeld-kastély, amelyben az államosítás után traktorosiskola működött, parkját, udvarát és kerítését elszántva, ma az állami gazdaság irodái, raktárai, konyhahelyiségei számára szolgálnak. A belső részeket tatarozták. A fertőszéplaki Széchenyi-kastély részben üres, magtár és egy lakás található benne… A bajnai Sándor–Metternich-kastélyt a gépállomás kapta meg… Mivel a gépszínekre igénybe vett – egyébként félreeső – parkrészhez külön megközelítést korábban nem biztosítottak, a gépek a kastély bejárati útjának, kerítésének, kapujának tönkretételéhez, növényzetének megritkulásához vezettek. (…)
A szabadkígyósi kastély ma mezőgazdasági technikum. A nagykovácsi Tisza-kastély kertészeti dolgozók gyermekeinek nevelőotthona. A seregélyesi Zichy-kastély MÁV-fiúnevelő otthon. A honvédség által átadott fóti Károlyi-kastélyban az egész ország érdeklődését felkeltő gyermekváros létesült…
A fejlődésünk eddigi szakaszában jelentkezett „kastélyfelhasználó igények” közül a gyakorlatban is bevált, legkedvezőbb megoldásnak a szociális és egészségügyi igénybevétel bizonyult. Az összevont vizes helyiségekkel kialakított beteggondozó, szociális, gyermek-, fiú-, leány-, tanulóotthonok és a nagyobb kastélyokban elhelyezett kórházak, szanatóriumok megfelelőek, és igen kedvező benyomást keltenek.
A gondozott, jól használt kastélyok közül minden külön rangsorolás nélkül említjük a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, amelyet a honvédség jó állapotban adott át 1958-ban szociális otthon céljára. A kéthelyi Hunyadi-kastély szociális otthon, amely a főváros kezelésében 1953 óta működik, bentlakóinak munkaterápiás lehetőséget is biztosítva. A péceli Ráday-kastély MÁV-betegotthon, amelynek terveit a Vasút Terv. Váll. 1954-ben készítette el, a műemléki értékek lehető fenntartásával megoldható, új funkciójú kisebb átépítés példájaként. A pilisi Beleznay-kastély gyermekotthon, amelynek igényes terveit a Közti 1957–58-ban készítette el… A somogyvári kastély gyógypedagógiai intézet. Nagymérvű átépítéséhez, illetőleg toldalék építkezéséhez a Közti 1958-ban adott korszerű elvekre épült, merészebb megoldású példát. A zsirai Pejacsevics-kastély, 15 holdas parkban a Répce-patak mentén, 1951 óta 200 fő részére, 25 személyzettel, évi 2 millió forint ellátmánnyal kulturált szociális otthon. (…)
A csákvári Esterházy-kastély 38 holdas parkban álló, szép klasszicista épületében tüdőgondozó működik. Az épület helyreállítása a Városépítési Tervező Iroda szakavatott irányításával 1952 óta folyik.
A dénesfai Cziráky-kastélyban 1953 óta 120 fő részére ideggyógyintézet működik. A mozaikpadlóval ékesített épületet 1953–54-ben renoválták, de állandó karbantartásáról is gondoskodnak… A város főterén álló hatvani Grassalkovich-kastélyt sok nehézség árán sikerült kórház és rendelőintézet céljaira véglegesíteni. A kisbéri Batthyány-kastély, volt állami méntelep nagyméretű főépülete, a hozzá tartozó 5 hold parkkal és 2 hold kertészettel 1946 óta a komáromi járás II. sz. közkórháza. Az elmúlt esztendőben kívül-belül teljesen tatarozták. A lengyeltóti Tóti–Lengyel-kastélyban tüdőbeteg-szanatóriumot szereltek fel. A szőnyi Zichy–Gyürky neobarokk stílusú kastélyban működő közkórházhoz 1958-ban új toldalékot kezdtek építeni modern kialakításban.
Magyar műemlékvédelem, 1949–1959 (Akadémiai Kiadó, 1960)