Az EU tagállamainak foglalkoztatáspolitikájában 1997-ben jelentős hangsúlyváltás történt. Az addig a munkanélküliség csökkentésére összpontosuló törekvéseket a foglalkoztatás növelésének elsődlegessége váltotta fel. A tagországok egyetértésével elfogadott közös törekvés nemcsak a munkanélküliek, hanem az inaktívak minél nagyobb hányadának munkahelyhez, kereső foglalkozáshoz juttatásával azt kívánják elérni, hogy 2010-re a 15–64 éves népesség legalább hetven százaléka foglalkoztatott legyen – derül ki a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiadványából. Az Európai Bizottság 1998-tól évente megjelenő foglalkoztatási irányvonalat ad ki, hogy elősegítsék a foglalkoztatás növeléséét. A tagországok ennek szellemében évről évre cselekvési tervet készítenek konkrét vállalásokkal, amelyeket a bizottság számon is kér. A közös munka eredményeként 2000-ben már minden tagországban nőtt a foglalkoztatás az előző évhez képest. Ugyan a foglalkoztatási szint emelkedése az esetek többségében csupán néhány tized százalékos volt, de minden tagországban nőtt. A legnagyobb növekedést Spanyolország érte el 2,3 százalékkal. 2000 volt a harmadik év az unió országaiban, amikor az új munkahelyek között a teljes munkaidősek száma meghaladta a részmunkaidősekét.
A 15–64 éves férfiak foglalkoztatási szintje az EU átlagában 2000-ben az előző évi 71,8 százalékról 72,5 százalékra nőtt. Az unióban a munkavállalási korú férfiak csaknem háromnegyede kereső. Ebben az időszakban valamennyi tagországban nőtt a nők foglalkoztatása is, átlagban 52,8 százalékról 54 százalékra. A nők foglalkoztatásában azonban szélsőséges különbségek vannak a tagországok között. Legkisebb arányban Spanyolországban dolgoztak (37,6 százalék), míg Dániában és Svédországban a 15–64 éves nők hetven százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A felmérés szerint ugyanakkor az uniós csatlakozásra váró országokban még az 1999-es alacsony foglalkoztatási szint is tovább csökkent. A volt szocialista országok munkaerőpiacát 1990 után különböző súllyal érte az átalakulás. Ebben az időszakban a legnagyobb veszteséget Magyarország szenvedte el, csaknem tíz százalékkal csökkent a foglalkoztatás.
Bár az elmúlt néhány évben javult a hazai foglalkoztatási helyzet és csökkent a munkanélküliség is, jelenleg Magyarországon az aktív korosztályba tartozó foglalkoztatottak aránya 55 százalék körülire tehető, ez nemzetközi összehasonlításban, valamint a rendszerváltást megelőző hazai arányokhoz képest is még mindig rendkívül kevés. A munkaügyi kormányzat célkitűzése szerint az évtized végére szeretnék elérni, hogy az aktív korosztályba tartozók hetven százaléka megjelenjen a munkaerőpiacon. Ennek elősegítésére a következő négy évben három-négyezer új munkahelyet szeretnének teremteni. Az intézkedéscsomag része a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése. A nők körében a részmunkaidős alkalmazás hat százalék, szemben a fejlett uniós országok 25-35 százalékával.
A hazai statisztikákban évről évre csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, miközben a mezőgazdasági kistermelés változatlanul több százezer ember számára jelent munkát és megélhetést. A jövedelemszerzésnek ez a módja azonban számukra nem azonos a foglalkoztatással. Ezzel együtt a munkaerőpiac számára inaktívnak számító rétegek számos más csoportjához tartozó és kereső tevékenységet végzők zöme sem jelenik meg a foglalkoztatási adatokban. Magyarországon éppen ezért vélhetően több tízezren bár dolgoznak, munkavégzésüknek és az így szerzett jövedelmüknek nincs nyoma a szervezett gazdaságban. Ehhez az adóelkerülés sokféle oka mellett, alapvetően a munkát terhelő és európai összehasonlításban is kiugróan magas adó- és járulékfizetési kötelezettségek vezettek. Mindezek miatt a foglalkoztatás növelését az adópolitika megváltoztatása és természetesen a különféle munkahelyteremtő intézkedések közösen segíthetik elő.
***
Munkaügyi mintaszervezet. Mintaszervezet lesz a Somogy Megyei Munkaügyi Központ barcsi kirendeltsége, ahol az utóbbi években átlagosan 18-20 százalékos a munkanélküliség. A megyében elsőként itt kezdődött el az uniós gyakorlathoz igazodó munkaügyi rendszer korszerűsítése, valamint egy új szolgáltatási modell kidolgozása. A PHARE-támogatással megvalósuló programhoz az országban kezdetben húsz kirendeltséget jelöltek ki. Az átalakítás kiterjed a számítástechnikai hálózatra, a szoftverfejlesztésre, valamint a dolgozók továbbképzésére és az egységes ügyfélkapcsolatokra. A munkaügyi központokban az uniós országokban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően az ügyfeleknek lehetőségük lesz arra, hogy az interneten saját maguk is böngészszenek a hazai és uniós országok álláskínálatai között. (M. Gy.)
Ukrajna
Vereség, összeomlás és korrupció – így látják Ukrajnát a befektetők
