A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten három adatot közöl: hétfőn jelennek meg az építőipar májusi számai. Áprilisban az építőipar erősen nyitotta a negyedévet: havi alapon 5,3 százalékkal nőtt a termelés volumene, ami éves szinten még egy kisebb, félszázalékos mérséklődést jelentett. Ugyanakkor itt sem lenne meglepő, ha az erős áprilist egy gyengébb május követné hasonlóan az iparhoz és a kiskereskedelemhez – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Fotó: MTI/Jászai Csaba
Kedden a májusi ipari termelés második becslését ismerhetjük meg. Ahogy Regős Gábor az előbb utalt rá, májusban az áprilisi havi bázisú másfél százalékos növekedést egy 1,3 százalékos csökkenés követte, így az ágazat teljesítménye éves alapon 2,6 százalékkal zsugorodott. Ebben szerepe van az élelmiszeripar és az akkumulátorgyártás gyenge teljesítményének – a pontos számokat a második becslésből ismerhetjük meg.
Szerdán a májusi kereseti adatok látnak napvilágot. Áprilisban a keresetek kedvezően alakultak: az átlagkereset 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a reálkereset 5,2 százalékos növekedését jelenti. A keresetek emelkedése remélhetőleg májusban is hasonló ütemben folytatódott, ám a munkaerőpiac csökkenő feszessége mindenképpen kockázatot jelent – figyelmeztetett Regős Gábor.
Az Eurostat esetében a héten bővelkedünk a különféle tájékoztatókban. Kedden a májusi ipari termelésről számol be a hivatal. Áprilisban sem az eurózóna, sem a teljes Európia Unió külkereskedelme nem teljesített jól: havi szinten 2,4, illetve 1,8 százalékos visszaesés volt megfigyelhető, ami éves összevetésben azonban még mindig 0,8, illetve 0,6 százalékos bővülést jelent. Az egyes tagországok közül az egy évvel korábbihoz képest legnagyobb mértékben az ír (18,4 százalék), a finn (10,2 százalék) és a horvát (6,5 százalék) termelés emelkedett, miközben a legnagyobb visszaesést Dániában (11,6 százalék), Bulgáriában (10,5 százalék) és Szlovéniában (4,6 százalék) mérték – sorolta Regős Gábor. Szerdán a májusi termékkülkereskedelmi adatokat ismerhetjük meg. Az eurózóna külkereskedelmi egyenlege áprilisban az egy évvel korábbi 13,6 milliárd euróról 9,9 milliárd euróra csökkent. Ennek magyarázata az, hogy az export euróban számított értéke 1,4 százalékkal mérséklődött, miközben az importé stagnált. A teljes Európai Unió többlete 12,8 milliárd euróról 7,4 milliárd euróra esett vissza, melyben szintén az export visszaesése (1,9 százalék) játszott szerepet.
Csütörtökön a júniusi infláció második becslése jelenik meg. Az első becslés alapján az eurózóna inflációja a májusi 1,9 százalékról két százalékra emelkedett, miközben havi alapon a drágulás 0,3 százalékot ért el, azaz az eurózóna pénzromlása jelenleg megfelel a jegybanki célnak.
Pénteken a májusi építőipari adatokat hozzák nyilvánosságra. Áprilisban kedvezően alakult az építőipar termelése: az eurózónában 1,7, míg az Európai Unióban 1,4 százalékkal nőtt havi alapon, ami éves összevetésben 3,0, illetve 2,5 százalékos bővülést jelent. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben Spanyolországban (14,7 százalék), Bulgáriában (7,0 százalék) és Belgiumban (6,6 százalék) nőtt az ágazat teljesítménye, míg a legnagyobb visszaesést Szlovéniában (5,9 százalék), Lengyelországban (4,3 százalék) és Szlovákiában (2,1 százalék) mérték.
Az Egyesült Államokban a héten kedden és szerdán inflációs és ahhoz kapcsolódó adatok jelennek meg júniusra vonatkozóan. Májusban az amerikai infláció az előző havi 2,3 százalékról 2,4 százalékra emelkedett, miközben havi alapon az átlagos drágulás 0,1 százalékot ért el, azaz a vámháború hatása még nem jelent meg érdemben az árakban. Az ipari termelői árak havi alapú növekedése megegyezett az inflációs kosár drágulásával, míg az éves árindex minimálisan magasabban, 2,6 százalékon alakult az áprilisi 2,5 százalék után. A reálbérek növekedési üteme továbbra is lassú az Egyesült Államokban, az órabéreket tekintve havi alapon 0,3, míg éves alapon 1,4 százalék.
