Összecsapás előtt Klaus és Zeman

A cseh szociáldemokrata párt központi végrehajtó bizottsága szombati ülésén nagy szótöbbséggel eldöntötte: Milos Zeman exkormányfőt, a párt volt elnökét indítja az államfőválasztás második fordulójában. Elemzők szerint Zeman zökkenőmentes jelölését az exkormányfő ellenfeleinek taktikázása tette lehetővé.

Vladimír Spidla hívei a január 24-re összehívott államfőválasztó parlamenti ülésen titkos szavazáson juttatják majd kifejezésre elutasító álláspontjukat. Zeman kilátásait gyengítheti, hogy a kormánykoalíció pártjai, legalábbis mind ez idáig, képtelenek közös jelöltként indítani az exkormányfőt. Sem a kereszténydemokrata néppártiak, sem a Szabadság Unió nem ígért támogatást. Mivel Zemannak azzal is kell számolnia, hogy saját pártja képviselői és szenátorai közül többen ellene fognak szavazni, megtörténhet, hogy már az első szavazáskor kiesik a jelöltek közül.
A napokban beható tárgyalások és lobbizások várhatók a parlamenti pártok között. Václav Klauson, a Polgári Demokrata Párt (ODS) jelöltjén kívül mások is színre léphetnek péntekig. Petr Pithart, a KDU-Csehszlovák Néppárt jelöltje közölte: önként visszalép a további jelöléstől.
Zeman a múlt héten tárgyalt a Cseh–Morva Kommunista Párt (KSCM) vezetőivel. Miroslav Grebenicek, a KSCM elnöke szerint a szociáldemokrata jelölt feltehetőleg számíthat a kommunista képviselők támogatására. Václav Klaust nem érte váratlanul régi riválisának jelölése. Úgy véli, Milos Zeman rátermettebb jelölt, mint az első forduló vesztesei, s ezért személyét komolyan kell venni. Zemanhoz hasonlóan azonban Klaus sem számíthat a parlament két háza többségének biztos támogatására, ezért az ODS is igyekszik egyezkedni a kommunistákkal. Úgy látszik azonban, hogy minden erőfeszítés ellenére sem Zeman, sem Klaus nem számíthat a szavazatok egyszerű többségének elnyerésére.
Václav Havel elnök az elhúzódó államfőválasztás okát abban látja, hogy a pártok nem készültek fel erre a választásra. Elképzelhetőnek tartja a közvetlen államfőválasztást, ám nem most. Szerinte az alkotmány módosításával azután kellene foglalkozni, ha már a parlament megválasztotta az új elnököt.