Referendumok éve Európában

A népszavazások éve lesz az előttünk álló esztendő, hiszen a Koppenhágában meghívót kapott tíz tagjelölt ország lakosai februártól kezdve sorban az urnákhoz járulnak, hogy véleményt nyilvánítsanak országuk európai uniós csatlakozásáról. Az egyetlen kivétel Ciprus lehet – ahol még nem tisztázott, hogy kiírják-e a referendumot –, az azonban már bizonyosnak látszik, hogy a népszavazások sorát Szlovénia nyitja meg.

Noha a szlovén népszavazás időpontjáról hivatalos döntés még nem született, annyit már tudni lehet, hogy az egykori jugoszláv köztársaság lakói várhatóan február 9-én járulhatnak az urnákhoz – megelőzve ezzel az „első szavazó” címére pályázó Magyarországot. Ha mégsem, a szlovének akkor is az elsők között tartatnak majd számon, hiszen a ljubljanai kabinet (kimondva-kimondatlanul) március vége előtt szeretne már túl lenni a referendumon, hiszen a szlovének az EU-szavazással egy időben az ország NATO-csatlakozásáról is véleményt mondhatnak. S noha az uniós tagság támogatottsága meglehetősen egyértelmű – a lakosság hatvan százaléka EU-párti –, addig egy esetleges iraki háború nagyban növelhetné a NATO-tagságot elutasítók táborát.
A szlovéneket várhatóan a máltaiak követik a sorban, ahol a tervek szerint valamikor márciusban szavaznak az állampolgárok. (Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy Máltán az uniós referendumot összekötik az önkormányzati választásokkal, ebben az esetben pedig a polgárok március 8-án járulnának a szavazóurnákhoz.) S jóllehet a piciny szigetország lakói – a felmérések szerint – többségükben támogatják a csatlakozást, még mindig meglehetősen magas a bizonytalanok aránya. Márciusban választ Ciprus is – feltéve, ha kiírják a népszavazást. Amennyiben az elkövetkezendő hetekben-hónapokban a török és görög közösség megállapodásra jut a megosztott sziget újraegyesítéséről, akkor március 30-án nem csak az uniós tagságról, hanem az egyesítésről is voksolhatnak a ciprióták. Ellenkező esetben a ciprusi parlament dönt, várhatóan áprilisban.
Április a magyarokról szól – pontosabban a magyar uniós népszavazásról. Április 12-én járulhatunk az urnákhoz, s a kérdés, amelyre válaszolnunk kell, így hangzik majd: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” Magyarországon egyébként a tagjelöltek között a legmagasabb, mintegy hetvenszázalékos az uniós csatlakozás támogatottsága.
Szlovákia május 16-17-én dönt a csatlakozásról – így döntött múlt héten a pozsonyi kabinet. Északi szomszédunknál is kiemelkedően magas, hetven százalék körüli az EU támogatottsága. A szlovák törvények egyébként kimondják, hogy a népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább fele részt vesz rajta. Érvénytelen referendum esetén legközelebb három év múlva rendezhetnek népszavazást az uniós tagságról. Az előzetes tervek szerint várhatóan májusban szavaz Litvánia is, ám a pontos dátum még várat magára. A belépést egyébként a lakosság 68 százaléka támogatja, a csatlakozást pedig főként a kis létszámú populista pártok ellenzik. Mindenesetre ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, a választásra jogosultak legalább felének részt kell vennie a szavazáson. A litván törvények egyébként lehetővé teszik egy második voksolás kiírását is, ha az elsőn a nem szavazatok győzedelmeskednének.
A lengyelek és a csehek júniusban adhatják le voksukat: míg Lengyelországban – a tervek szerint – június 8-án, addig Csehországban június 15-16-án járulhatnak az urnákhoz a választásra jogosultak. Egy minapi felmérés egyébként azt mutatja, hogy a koppenhágai csúcstalálkozó után minden 13. lengyel radikálisan megváltoztatta a véleményét, és nyolc százalékkal nőtt a csatlakozást támogatók aránya. Ha most rendeznék a szavazást, akkor a lakosságnak hozzávetőlegesen hatvan (más források szerint hatvannyolc) százaléka voksolna igennel. Csehországban némileg kevesebb – mintegy ötvenszázalékos – az uniós tagság támogatottsága, a csatlakozást a lakosság 18 százaléka pedig ellenzi.
A referendumok sorát Észtország és Lettország zárja: a két balti államban szeptember 14-én, illetve szeptember 20-án szavazhatnak az uniós tagságról. Az észtek egyébként meglehetős fenntartásokkal szemlélik az uniós csatlakozást, s noha 57 százalékuk támogatja hazája belépését az EU-ba, 36 százalékuk kategorikusan ellenzi azt. A tagjelöltek közül azonban Lettországban a legalacsonyabb a csatlakozás támogatóinak száma: ha most rendeznék a referendumot, akkor a kérdésre, miszerint egyetért-e azzal, hogy országa az EU tagjává váljon, a lakosság 46 százaléka válaszolna csak igennel.