Bár a közvéleményt valósággal sokkolta a Clonaid nevű amerikai cég múlt heti bejelentése, a világ vezető genetikusai szkeptikusan vélekednek arról, hogy a Raelian nevű szekta – amely szerint a földi életet ufók hozták létre 25 ezer évvel ezelőtt – vállalkozása segítette volna világra az első klónozott emberpalántát.
„Egy percig sem hittem el az egészet” – vetette oda a Guardian újságírójának a majmok klónozásával kísérletező, szaktekintélynek számító amerikai Tanja Dominko, mikor a Clonaid állításáról kérdezték. A Clonaid igazgatója, Brigitte Bosiellier ugyanis nem kevesebbet állított, mint hogy tíz klónozott embrióból öt terhességet sikerült elérniük az elmúlt évben. Dominko ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy oregoni kutatóintézetében 300 próbálkozás után sikerült klónozással terhességet elérni a majmokon végrehajtott kísérletek során.
Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a raeliánusoknak ilyen hamar sikerült a kísérlet, bár a jelek szerint az ő ötös találatuk nem sokkal marad el a múlt heti magyar telitalálatos szelvény tulajdonosáétól. Ám ha így is lenne, nem feltétlenül jó hír ez a december 26-án világra jött bébi, Eve szüleinek, és nem csak azért, mert a Vatikán máris erőteljes tiltakozást fogalmazott meg a riasztó ügyben.
Jevgenyij Szverdlov, az Orosz Molekuláris Genetikai Intézet igazgatója, akit az MTI is idézett a hír kapcsán, megjegyezte: ha igaz volna is a bejelentés, a klónoknál ismert problémák miatt az állítólag megszületett kislány harmincéves korára öreg és élete lidércnyomás lenne.
Robert Lanza, a jó nevű amerikai Advanced Cell Technology biotechnológiai cég kutatója ugyanakkor úgy látja: már létezik megfelelő eljárás az emberi embriók klónozására, és az „egyszerűbb, mint gondoltuk”. Más kérdés, az eredmény korántsem tökéletes.
Rendkívül nagy az esélye annak, hogy egy ilyen ember a későbbiekben súlyos gondokkal küszködik majd. Először is: Eve édesanyja, akitől a gének kizárólag származnak, 31 éves. Az ember élete során sérülhet a sejtjeiben hordozott genetikai információ a különféle külső behatások következtében, a másik nagy probléma az, hogy az eljárás során olyan, látszólag mellőzhető folyamatokról kénytelenek lemondani a tudósok, amelyek végeredményben mégiscsak nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy nagy valószínűséggel egészséges utódok jöjjenek a világra. A szakzsargon által „imprintingnek” nevezett jelenség során például azt figyelték meg, hogy bizonyos gének csak akkor működnek megfelelően, ha az apától származnak. A klónozás esetében azonban az utód csak az egyik szülő génjeit tartalmazza – a Clonaid kísérletében csak az anyáét.
A különböző gének működését, be- és kikapcsolódását olyan bonyolult mechanizmusok szabályozzák, amelyekre csak most kezd fény derülni – természetesen nem a Clonaid laboratóriumaiban, hanem komoly tudományos intézetekben. A tekintélyes Science magazin például a 2002-es évről szóló összefoglalójában az esztendő legnagyobb tudományos szenzációjának nevezte azokat a kutatási eredményeket, amelyek a genetikai információ hírvivő molekuláinak, az RNS működésének eddig nem ismert szerepét feltérképezve új megvilágításba helyezték eddigi ismereteinket az örökítőanyag működéséről. A tudósok korábban azt gondolták, hogy az RNS-nek nem sokkal több funkciója van, mint hogy az örökítőanyag, a DNS által hordozott utasításokat végrehajtsa a fehérjék felépítésénél. A legújabb eredmények szerint azonban apró RNS-darabkák be-, illetve kikapcsolhatják az egyes tulajdonságokat meghatározó géneket, sőt egész részeket távolíthatnak el a DNS-ből. A szenzációs felfedezés, bár kétségkívül kevesebb publicitást kapott Bosiellier ténykedésénél, arra is rávilágít, hogy a teremtés vegykonyhája összetettebb és bonyolultabb műhely annál, hogysem a jelenleg alkalmazott klónozásos eljárással megbízható eredményt érhessenek el az ember esetében. A szintúgy nem bulvárlapként megismert Scientific American lap híradása szerint ez év májusban a Pennsylvania Egyetem kutatói pedig olyan génre bukkantak, amelynek az örökletes tulajdonságok meghatározásában semmiféle szerepe nincs, ám eddig még nem ismert módon magát a folyamatot szabályozza. Az Oct4 nevű gént megfelelően működtetni a klónozás során természetesen csak nagyon ritkán sikerül a kutatóknak.
Nem véletlen, hogy dr. Harry Griffin sem rajong az emberek klónozásáért. Ő a világ első sikeres emlősklónját előállító skóciai Roslin Intézet igazgatója (a kísérleti bárány Dolly néven vonult be a történelembe), és első kézből tájékozódhatott arról, hogy még a sikeresen klónozott állatoknál is súlyos rendellenességeket figyeltek meg a későbbiekben.
– Mindazok a csoportok, amelyek állatok klónozásán dolgoznak, magas arányú vetélésről, születés utáni halálesetről, valamint az életben maradt klónok sok problémájáról számoltak be – hangsúlyozta a tudós a brit Daily Telegraphnak. A kísérleteket túlélő Dolly esetében például a születés előtti halálozási arány 95 százalék volt, az emberi embrió klónozásánál ez a szám még magasabb (a Clonaid tízből öt eredménye joggal töltheti el kétségekkel a tudósokat).
A Roslin Intézet Dollyt produkáló csapatának vezetője, Ian Wilmut egyébként a múlt hónapban maga is emberi embrió klónozására kért engedélyt az illetékes brit hatóságoktól. Az ő célja azonban nem klónbébi megszületése, hanem gyógyászati célú kísérletek lefolytatása okán olyan megtermékenyített petesejt előállítása, amelyből úgynevezett őssejteket lehet nyerni. Ezeket a remények szerint halálos betegségek gyógyításánál használhatnák fel. A reproduktív célú emberi klónozást ugyanakkor határozottan ellenzi Wilmut. Nemcsak etikai megfontolásból, hanem annak ismert kockázatai miatt.
Severino Antinori olasz nőgyógyász viszont korántsem mondható el mindez. Ő évek óta azzal ijesztget, hogy klónozott gyermeket fognak világra hozni a páciensei, akiknek Antinori doktor eljárása adott reményt arra, hogy áldott állapotba kerülhessenek. A doktor legújabb bejelentése szerint az első klónbébi januárra várható, ezért Antinori szkepticizmusa a Clonaid-bejelentést illetően legalább érzelmileg mindenképpen hitelesnek hat: a nőgyógyász, akinek törekvéseit a tudományos közösség szintén elítéli, és akit nem kevesen Brigitte Bosiellierhez hasonlóan egyszerűen szélhámosnak tartanak, szabályos kirohanást intézett „versenytársa” ellen. Szerinte a raeliánus szekta bejelentését nem erősíti meg semmilyen tudományos tény, és csak zavarkeltésre alkalmas.
Tény, hogy a Bosiellierrel dolgozó kutatók soha egyetlen klónozási eredményükről sem publikáltak, ami szintén legalábbis komolytalanná teszi a sikeres kísérletről szóló állításukat.
Ha mindezek ellenére mégis sikerült az emberi klónozás, az állítólagos szülők, Antinori doktor meg a Clonaid szakemberei akkor is meglehetősen bizarr érveléssel indokolják az eljárás szükségességét. Antinori csupán annyit mond, hogy olyan párokat tud így gyermekhez segíteni, akiknek természetes úton nem lehet részük gyermekáldásban. A gond ezzel csak az, hogy a meddőség legnagyobb arányban olyan okokra vezethető vissza, amelyeknek semmi közük sincs az anya vagy az apa ivarsejtjeihez, és ezekre a problémákra a klónozás nem jelent gyógyírt. Amennyiben azonban a nemzőképtelenség valóban ilyen okból állt elő, a leendő szülők újabb dilemmával kerülnek szembe: melyikük genetikai információját hordozza majd a születendő gyermek? Mert az eljárás lényege szerint csak egyikük sejtmagja ültethető be az előkészített, genetikai információjától megfosztott petesejtbe. A Clonaid esetében még nyugtalanítóbb a helyzet, hiszen a hírek szerint ott néha még ilyen filantróp késztetésről sem beszélhetünk. Bár az első bejelentett születés, Eva esetében egy meddő házaspárt segített ily módon gyermekhez a szekta, Bosiellier állítása szerint egy másik házaspár korábban meghalt gyermekét „másoltatta” le ilyenformán, ahol a születendő gyermek érdekei – ismerve az eljárás hallatlan kockázatait – mintha háttérbe szorulnának. Egy másik esetben egy leszbikus pár kaphat majd így vér szerinti utódot, ahol – félretéve a homoszexualitásról szóló vitát, és pusztán az utód életképességét megvizsgálva – megint csak a gyermek és „szüleinek” érdekei kerülnek egymással szembe.
Mindenesetre annyi bizonyos: a legtöbb klónozott élőlény genetikai vagy egyéb rendellenességekkel jön világra, és ezek a hibák sokszor csak az egyedek életének későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá. Egyelőre úgy tűnik, az a mód, ahogy a genetikai kód öröklődik nemzedékről nemzedékre, vagy egy népszerűbb elmélet szerint, ahogy az egyes gének a különböző sikeres vagy kevésbé sikeres egyedekben a túlélésért küzdenek egymással, nem díjazza a klónozással való továbbörökítést. A jelenlegi kutatási eredmények alapján talán merészség levonni a következtetést, de nem zárható ki, hogy a rendkívül összetett – Richard Dawkins neves kutató szavaival: az édenkertből indult – folyamatot sokkal inkább a gének újabb és újabb társulása, a keveredés és a megújuló, változó kombinációk sokszínűsége élteti, mint egy-egy, akármilyen sikeresnek talált, korábbi génállomány mechanikus lemásolása.
1996. július 5. – NAGY-BRITANNIA: Skót kutatóknak a világon először sikerült juhot klónozniuk. A megszületett nőstény birka neve: Dolly.
1998. július 6. – JAPÁN: Két, klónozott sejtből kifejlődött üszőborjú jött a világra. Ez volt az első eset, hogy felnőtt állatból vett sejtek klónozásával sikerült szarvasmarhát előállítani. (A korábban előállított borjúklónokhoz embrióból vették a kiinduláshoz szükséges sejteket.)
1998. ősz – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Amerikai tudósoknak sikerült klónozással előállítaniuk az első emberi embriót. Az embriót 12 napos korában megsemmisítették. Egy tehén magjától megfosztott petesejtjébe plántálták be egy férfi lábsejtjének sejtmagját.
1999. június 1. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Sikerült az első hímnemű egeret előállítani klónozás révén.
1999. június 23. – KÍNA: Kínai tudósok klónozással pandaembriót produkáltak.
2000. január 13. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Egy rhesusmajom embriójának negyedét felhasználva az Oregon állambeli főemlőskutató intézetben megszületett a Tetra névre keresztelt nőstény majom.
2000. január 24. – JAPÁN: Japán tudósoknak sikerült egy olyan klónozott borjút világra segíteniük, amelyet egy szintén klónozott szarvasmarha sejtjének felhasználásával hoztak létre. Addig csak egereket tudtak újraklónozni, de nagy testű emlősállatot még nem.
2000. március 5. – NAGY-BRITANNIA: A PPL Therapeutics nevű brit cég „kifejlesztette” az első klónozott malacokat.
2000. április 3. – THAIFÖLD: Bejelentették, hogy márciusban klónozott borjút állítottak elő Bangkokban.
2000. május 3. – AUSZTRÁLIA: Bemutatták az országban elsőként világra jött klónozott bárányt és borjút.
2000. június – KÍNA: Klónozott kecskék születtek Kínában.
2000. szeptember 21. – KANADA: Bemutatták a Starbuck–II. névre keresztelt bikaborjút.
2000. december 4. – NAGY-BRITANNIA: A Dollyt létrehozó edinburghi Roslin intézet tudósai „megalkották” a genetikailag módosított tyúkot.
2001. július 12. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Amerikai tudósok először ismerték el a nyilvánosság előtt, hogy klónozás útján emberi embriókat hoznak létre gyógyászati és kutatási célból.
2001. szeptember 2. – Tajvan: A szigetországban is megszületett az első klónozott borjú.
2001. november 25. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Az Advanced Cell Technology (ACT) nevű, Massachusetts állambeli biotechnológiai vállalat bejelentette, hogy emberi embrió klónozását hajtottak végre, de nem azzal a céllal, hogy emberi lény másolatát állítsák elő, hanem hogy elősegítsék az embrióból nyerhető őssejtek előállítását. Nagy-Britanniában egy nappal később elfogadták a szaporodási célú klónozást betiltó rendkívüli törvénytervezetet, amely egy tíz évvel korábbi, pontatlan törvényt váltott fel. Február 27-én a parlament felsőháza szabad utat adott az emberi embrió klónozásának gyógyítás céljából.
2001. december 22. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: A Houston melletti Texas Egyetem tudósainak közreműködésével, genetikai másolás eredményeként megszületett a világ első klónozott macskája.
2002. május 1. – MAGYARORSZÁG: Életbe lépett Magyarországon az Európa Tanács emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezménye, valamint az ember klónozását tiltó, hozzáfűzött kiegészítő jegyzőkönyv megerősítését igazoló okirata.
2002. november 26. – OLASZORSZÁG–EGYESÜLT ÁLLAMOK: Rómában Severino Antinori, a viták kereszttüzében álló, Egyesült Államokban élő olasz nőgyógyász bejelentette, hogy januárban születik meg a világ első klónozott babája, majd néhány héttel később további két klónbaba fog születni. Egy nappal később jelentették be, hogy még az idén megszülethet egy amerikai házaspár klónozott gyermeke.
Forrás: MTI–SAB
jubileum
„A hagyományra nem úgy tekintünk, mint egy csipketerítőre a tévé tetején” – Interjú az idén harmincéves Kerekes Banddel
