A Tokaj Kereskedőház üzleti teljesítménye

Magyar Nemzet 2002. december 21-i számában megjelent interjúban a legjobb tudomásom szerint igyekeztem tájékoztatást adni az olvasóknak az ÁPV Rt. munkájáról, terveiről. Két nappal később, 2002. december 23-án Szabó Csaba által jegyzett cikk jelent meg a Magyar Nemzet Vitafórum rovatában. A szerző „indulatos, mégis tárgyszerű” hozzászólását írta meg. A szerző indulatával nem kívánok foglalkozni, stílusa önmagát minősíti, a tárgyszerűségét azonban meg kell kérdőjeleznem, mert szöges ellentétben áll a tényekkel.
A jól felkészült és a cikk megfogalmazásában is rendkívül korrekt újságíró, Hunyor Erna kérdésére került szóba a Tokaj Kereskedőház ügye. Ezt azért tartom fontosnak, mert – talán ebben az egyben értek egyet Szabó Csaba úrral – nem kívántam a múlttal foglalkozni. A tényekről kívánok tárgyszerűen tájékoztatni.
1. A társaság új vezetését 2002. október 1-jével nevezték ki.
2. A Tokaj Kereskedőház elmúlt kétévi teljesítményének legfontosabb adatait a következő táblázat tartalmazza.
------------------------------------------------------------------
Főbb mérlegadatok 2001 tény 2002 terv 2002 várható
(E Ft)
Értékesítés nettó árbevétele 2 245 789 2 730 571 2 240 820
Üzemi tev. eredménye 516 197 573 589 –180 070
Pénzügyi műv. eredménye –124 014 –133 168 –35 076
Rendkívüli eredmény 22 339 –3 000 –14 090
Adózás előtti eredmény 414 522 437 421 –229 236
--------------------------------------------------------------------
3. 2001. évi eredmény.
Az üzemi eredmény értékelése során ki kell emelni a társaság közraktározási tevékenységét, aminek eredményjavító hatása a kapott 640 millió forint kamattámogatás figyelembevételével 493 millió forint. Megállapítható, hogy állami támogatás hiányában a Tokaj Kereskedőház Rt. 2001. évi eredménye terhére osztalékfizetésre nem kerülhetett volna sor!
4. 2002. évi várható veszteség összetevői.
A tokaji borok 2002. évi értékesítéséből származó eredmény csökkenése a tervhez képest: 536 millió forint, melyből 490 millió nettó árbevétel-elmaradás, 46 millió a közvetlen önköltség-növekedés.
A belföldön értékesített 39 ezer hektoliter bor közvetlen alapanyagköltsége a tervhez képest literenként 25 forinttal nőtt az alábbiak hatására:
A gyenge minőségű (korábban műanyag kannában, jelenleg PET palackban eladott) borok igen jelentős (5 400 hektoliteres, 26 százalékkal való többletértékesítése a társaságnak 25 millió forint veszteséget okozott. Szamorodni és aszú borok értékesítésében az elmaradás 17 százalék, a következmény 327 millió árbevétel-kiesés. A kastélyszigeti, a Korona-birtoki és a muzeális borok, azaz a társaság prémium termékeinek értékesítése összeomlott (csupán a terv 18 százaléka valósul meg!), az árbevétel-kiesés itt 124 millió forint.
Az exporteladások a tervezett érték majdnem felére estek vissza, az árbevétel-kiesés 115 millió forint. Az éves szinten 230 millió forint összegben tervezett és várható marketingköltségek hatékonysága megkérdőjelezhető és messze nem áll összhangban a társaság teljesítményével. Tovább rontotta az eredményt 140 millió forint értékvesztés, azaz a társaság borpárlatkészleteinek és gyenge minőségű borainak magas önköltsége, továbbá a behajthatatlan vevőkövetelések leírása.
Összességében a felsorolt összetevők az eredményt 772 millió forint nagyságrendben, a tervhez képest negatív irányba módosítják. Mindez azt eredményezi, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. várható 2002. évi vesztesége cca. 230 millió forint lesz.
Dr. Mészáros Tamás
az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke

Válasz dr. Mészáros Tamás úrnak, az ÁPV Rt. igazgatósága elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

December 23-án megjelent írásomra küldött reagálólevelét nagy megnyugvással olvastam. Örülök, hogy az általam feltételezett folyamatokat ön olyan számszerű adatokkal támasztotta alá, amelyeket én – szeptember 26-i leváltásom után értelemszerűen – már nem ismerhettem. Írásomban ugyanis csak feltételeztem, hogy az eddigi eredményes gazdálkodással szemben az önök vezetése alatt veszteséges lesz a társaság, de ön ezt minden kétséget kizáróan igazolta.
Érvelésével (bár lehetne) nem kívánok vitatkozni, hiszen az adatok összeállításában ön egy egész apparátusra támaszkodhatott, míg nekem legfeljebb megérzéseim lehetnek. Mindazonáltal úgy gondolom, nem szerencsés, ha a társaság gazdálkodásának egy elemét kiragadjuk, s azt mondjuk, „ha ez nem lett volna, mi történt volna”. Az ön által hivatkozott közraktári tevékenység nem tiltott, nem különleges dolog, sőt a társaság erőforrásaival, a készletekkel való észszerű gazdálkodás, a mindenkori menedzsment kötelessége. Ezen az alapon azt is mondhatnánk, hogy ha nem adtak volna el bort, vagy elfelejtkeznek az év végi, ünnepek előtti reklámkampányról és az évek óta legnagyobb bevételt hozó utolsó másfél-két hónap kihasználásáról, veszteséges lehet a társaság.
Azért sem kívánok önnel vitatkozni, mert ön azon kevesek közé tartozik, akik cikkem lényegét nem értették meg. Ön nagyon látványosan építi be válaszába a tehetetlen és ötlettelen emberek által szívesen használt közhelyet, azaz hogy a „stílussal nem kíván foglalkozni, az önmagát minősíti”. Higgye el, elnök úr, az ember nem ír véletlenül indulatos levelet, cikket. Hiszen amíg leírja, százszor is átgondolhatja, megnyugodhat, átértékelheti álláspontját. Egy országos napilapban megjelenésre szánt írás nem egy káromkodás, ami csak úgy kicsúszik. Többször átolvastam az ön interjúját, és arra a megállapításra jutottam, hogy a jelenséghez, amelyet ön is képviselt, egy ilyen stílusú reakció illik a legjobban. (Egyébként nagyon sokan gratuláltak.)
Önök ugyanis nem riadnak vissza valótlanságok özönétől sem, hogy az előző kormány és az akkori szakembergárda munkáját, eredményeit semmissé tegyék, vagy negatív színben tüntessék fel, ezáltal félrevezessék az ország lakosságát.
Ön ne tudná, milyen hatása van a tőkeemelésnek az eredményre? Nincs kétségem afelől, hogy pontosan tudja. Interjújában mégis célzatosan, tudatosan úgy nyilatkozott, mintha a négymilliárdos tőkejuttatás eltűnt volna, az eredményben nem jelentkezik, és önre osztotta volna a sors azt a hálátlan feladatot, hogy megtalálja a pénzt. Mivel ön pontosan tisztában van a tényekkel, mégis mást állít, mint a valóság, viselkedését csak egy dolog mentheti: ezzel a magatartásával nincs egyedül a mai kormányzó garnitúrában.
Szabó Csaba
egyetemi doktor-agrármérnök,
a Tokaj Kereskedőház volt elnöke