A védővám színe és fonákja

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) nyomására a gazdasági miniszter tíz nap után megszüntette az ammóniumnitrát műtrágya vámpótlékát. Az intézkedés a magyar piacon monopolhelyzetben lévő Péti Nitrogén Műveket védte. A részvénytársaságot tavaly nyáron vásárolta meg az MSZP közeli üzletember, Bige László. A Magyarország hetedik leggazdagabb embereként jegyzett vállalkozó így sem jár rosszul, mert cégei az olcsó román, orosz és ukrán műtrágya importjával is foglalkoznak.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) február elsejei hatállyal tonnánként 11 600 forintos vámpótlékot vetett ki az ammóniumnitrát műtrágyára, arra hivatkozva, hogy visszaesett a hazai gyártású nitrogén műtrágya forgalma, és munkahelybezárás fenyegetett az egyetlen magyar gyártónál. Az 1100 embert foglalkoztató Péti Nitrogén Művek Rt.-t a Bige Holding tavaly nyáron vásárolta meg húszmillió dollárért. A korábbi többségi tulajdonos, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. a profiltisztítás jegyében adta el a gyárat, nem látva perspektívát benne. A vámpótlék bevezetésének következtében egy-két nap alatt tíz százalékkal drágult az import műtrágya, annak ellenére, hogy a forgalmazók a még védővámmentesen behozott terméket értékesítették. Érdekes következmény, hogy a vámpótlék bevezetése után a hazai gyártású termék ára is egy-kétezer forinttal drágult.
A MOSZ titkára, Tóth István lapunknak elmondta: az intézkedés hátrányosan érintette a magyar termelőket, hiszen a kialakult helyzetben négymilliárd forint többletköltséggel kellett számolniuk és félő volt, hogy a szomszéd országok válaszintézkedései miatt bezárulnak a megtermelt élelmiszerek piacai. Az MOSZ nem érti, hogy miért kellett egyetlen vállalkozás érdekeiért nehezíteni csaknem ötvenezer mezőgazdasági termelő életét, ezért megfellebbezték az intézkedést.
Csillag István gazdasági miniszter kedden a parlamentben bejelentette, a hazai ammóniumnitrát-piacon előre nem látható kritikus körülmények alakultak ki, ezért azonnali hatállyal megszüntetik a védővámot. A Bige Holding így sem veszít az üzleten, mert – a Magyar Hírlap információja szerint – az import műtrágya jelentős részét a holding érdekkörébe tartozó cégek bonyolítják.
Bige László az egyik vidéki lapnak adott interjújában kifejtette: „Legalább két gyárat még megvásárolunk ebben a kelet-közép-európai régióban. Ha nem mi, hát megveszi más ezeket a műtrágyagyárakat. Ha ezt ölbe tett kézzel néznénk, megerősítenénk magunk körül a konkurenciát. Szeretném én ezt a régiót úgy lefedni, stabil piacot nyerve, hogy utána évtizedekig ne rengethesse meg semmi a B&H-t.”
***
Évtizedek óta folyik az import. A nitrogén műtrágyák importja már több évtizede folyamatosan zajlik, csak 1992–2001 között 2,9 millió tonnát importáltunk úgy, hogy folyamatosan különféle importkorlátozásokra került sor, miközben 1,5 millió tonna nitrogén műtrágyát exportáltunk is. A műtrágya importja sokkal gazdaságosabb, mint a hazai termelés, ami bizonyíték arra, hogy a hazai termelésből származó export fenntartásának egyik feltétele a megfelelő volumenű import lebonyolítása. Ellátásunk nem a hazai termeléstől függ, viszont a gazdaságtalan hazai termelés többletköltsége már eddig is terhet rótt a gazdaságra. (P. N. O.)