A középiskolákban és a szakiskolákban a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek tegnap. A Fidesz-kormány alatt bevezetett emléknap pedagógiai célja többek között az volt, hogy a kommunista rendszer embertelenségének bemutatása révén a felnövekvő nemzedék mindenfajta diktatórikus, emberellenes rendszert elutasítson.
Sipos János, a jelenlegi oktatási tárca közoktatási helyettes államtitkára elmondta: az emléknap bevezetése óta nem változtattak a megemlékezés körülményein. Az iskolák maguk döntik el, hogy tanórákon vagy azokon kívül tarják meg az ünnepséget.
Balás Piri László egykori ’56-os elítélt a megemlékezés keretében tegnap rendhagyó történelemórát tartott a budapesti Piarista Gimnáziumban, ahol három végzős osztály előtt beszélt a magyar történelem 1945-től 1956-ig tartó szakaszáról. Szerinte a mintegy százhúsz fős, csak fiúkból álló diákság nagy érdeklődéssel hallgatta az ebben az időszakban a kommunista diktatúrában szerzett tapasztalatairól szóló beszámolót. Az egykori szabadságharcos a február 23-i, Terror Háza múzeumbeli bombariadóról úgy vélekedett: durva, ocsmány provokáció volt, amit csak gyáva emberek követnek el.
A szovjet kényszermunkatáborokban elpusztultak tiszteletére tartott megemlékezést a Gulág Alapítvány tegnap Budapesten, a belvárosi Gulág-emlékműnél. A rendezvényen az alapítvány védnöke, Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője mondott beszédet. A politikus hangsúlyozta: a XX. század második felének kiszolgálói máig nem kértek bocsánatot az áldozatoktól.
– Amíg ez a bocsánatkérés nem hangzik el, amíg a múltat nem tárjuk fel, addig kicsi az esély, hogy olyan erkölcsiséggel, tisztességgel politizáljunk, amely garanciája lehet a nemzet felemelkedésének – mondta a szónok Veszprémi Imre szobrászművész carrarai fehér márványból faragott absztrakt emlékműve előtt a megemlékezőknek, akik többségükben a Gulág Alapítvány idős tagjai, kényszermunkatáborok túlélői. Herényi Károly szerint a megszépítő nosztalgia különböző formáiban tovább él az előző rendszer, mert „velünk élnek, akik a valódi múltat végképp el akarják törölni”.
– Velünk élnek, akiknek nem az áldozatok a fontosak, hanem egy olyan látszatbéke fönntartása, amelyben semmivé oldódnak a nemzet ellen elkövetett bűnök, és vállalhatóvá válik az a néhány évtized, amely pedig a magyar történelem mély korszakai közé tartozik – mondta. Herényi kifejtette: senki nem érezhet felhatalmazást arra, hogy a Terror Házát átalakítsa vagy kiüresítse. Szavai szerint „szégyen az, hogy egy ilyen intézményt az utcán kell megvédeni”.
Herényi Károly beszéde után az emlékezők elénekelték a Himnuszt, majd koszorút helyeztek el a szobornál az MDF, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Gulág Alapítvány nevében. Herényi Károly az MTI-t arról tájékoztatta: az MDF kezdeményezni fogja, hogy az 50. évforduló alkalmából a Gulág Alapítvány – minden év október első szombatján tartott – ünnepségét az idén a Parlamentben tarthassa meg.
Az emléknap alkalmából megkoszorúzták Kovács Béla – volt kisgazdapárti főtitkár – emléktábláját egykori lakóházának falán volt barátai, munkatársai és tisztelői. Horváth János (Fidesz) országgyűlési képviselő a Váci utca 54. szám alatti ház falán lévő emléktábla koszorúzásakor elmondott beszédében hangsúlyozta: időszerű megemlékezni az egykori kisgazda politikusról, mert „hiányzik, mint egy falat kenyér az ő üzenete, és az, amik mi akkor voltunk”. A szónok szerint Kovács Béla öröksége valójában a magyar nemzeti függetlenségi mozgalom.
– A véleményformálók és döntéshozók mostanában értik meg, hogy a XX. századi magyar történelem több volt, mint azt a történelemhamisítók próbálják beállítani, azaz hogy a nyilas uralmat egyből a kommunista diktatúra követte. Ahogy erről, saját múltunkról tudunk meg egyre többet, úgy lesz egyre szebb a magyar jövő – hangsúlyozta Horváth János.
A kommunizmus áldozataira emlékezve csendes koszorúzást tartott tegnap a Történelmi Igazságtétel Bizottság a Széna téri
’56-os kopjafáknál. A főként idős emberekből álló, csekély számú emlékező nemzetiszín szalagokkal díszített koszorúkat helyezett el, és gyertyát gyújtott az egykori gyűjtőfogház helyén a rendszerváltozás után létrehozott emlékhelyen. A bevásárlóközpont falai és óriásplakátjai között megbúvó faragott oszlopoknál az elmúlt napokban már több szervezet és magánszemély is fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.
Együtt emlékezett Budafokon az ’56-os emlékműnél a kommunizmus áldozataira Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. Dávid Ibolya elmondta: amikor a kommunizmusról és annak vétkeiről szólunk, nem szabad, hogy szemünket az indulat elhomályosítsa. Hozzátette: kötelességünk elérni, hogy a diktatúra magyar földön soha többé ne pusztítson. Minden magyar családnak lehet egy olyan fekete könyve, amelyben a hozzátartozóját, vagyonát, egzisztenciáját és jövőjét tönkretevő történetet lehetne leírni. Mártírjainkra azonban azért kell emlékezni, hogy erőt merítsünk emberi nagyságukból.
Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint az előző rendszer tavaly áprilisban kitört a történelemkönyvből és lopakodva tér viszsza. Álláspontja szerint az ideális vezető most újra a szürke, mindenkinek megfelelő, simulékony típus lett. Hozzátette: az előző rendszer 1956-ban sem magától dőlt meg, ezért időről időre „össze kell gyűlnünk, hogy megmutassuk, mi vagyunk azok, akik nem hagyjuk, hogy rágalmazzák a forradalmat, hogy a megbékélés házává kereszteljék a Terror Házát. Az Andrássy út 60. ugyanis pontosan az volt, ami a neve: a Terror Háza”. Németh Zsolt szerint a kertek alatt lapuló hatalom immár nemcsak a múltat, de a közelmúltat is végképp el szeretné törölni.
origo.hu
Ilyen idő lesz húsvét után
