Éles vita Irak árnyékában

Tegnap este – lapzárta után – ismét összeült a NATO állandó tanácsa, hogy megoldást találjon az iraki kérdés miatt kialakult válságra. A német–spanyol csúcson sem sikerült tompítani az Irak kapcsán kialakult ellentéteket.

Lord Robertson NATO-főtitkár a keddi intenzív egyeztetések nyomán új, kompromisszumos javaslatot dolgozott ki az esetleges iraki háborúra való felkészülés katonai készenléti intézkedéseiről. Kiszivárgott hírek szerint ebben azokat az intézkedéseket összegezte, amelyek közvetlenül Törökország biztonságának megerősítését szolgálnák katonai konfliktus esetén. A tanács első szerdai ülése eredménytelenül ért véget, a jelek szerint ez a kompromisszum még nem ingatta meg a három ellenző ország – Franciaország, Németország és Belgium – ellenállását. James Jones tábornok, a NATO európai haderőinek amerikai főparancsnoka kijelentette, hogy a szövetséget nem fogja szétzilálni a Törökországnak nyújtandó katonai segítség körüli belső vita.
Kudarcot vallott Gerhard Schröder német kancellár és José María Aznar spanyol miniszterelnök kísérlete, hogy áthidalják az iraki konfliktus miatt Európában kialakult nézetkülönbségeket. A tegnapi eszmecsere után Schröder elképzelhetőnek tartotta, hogy az Európai Unió hétfőre összehívott nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozóján sem sikerül elsimítani az ellentéteket.
Colin Powell amerikai külügyminiszter azzal vádolta az Irak elleni katonai akciót ellenző Franciaországot és Németországot, hogy a katonai műveletek ellenzésével kímélni akarja Szaddám Huszein iraki elnököt.
*
Roger Etchegaray pápai különmegbízott tegnap Bagdadban megtartotta első megbeszéléseit két vezető iraki politikussal: Taha Jaszin Ramadan köztársasági alelnökkel és Tárik Aziz miniszterelnök-helyettessel. A francia bíboros kedd este érkezett az iraki fővárosba, hogy átadja Szaddám Huszein iraki elnöknek a katolikus egyházfő üzenetét.
A norvég miniszterelnök tegnap dicsérő szavakkal nyilatkozott az Irak elleni háború megakadályozását célzó német–francia kezdeményezésről. „Minden esetben pozitívan állok hozzá azokhoz a jó elképzelésekhez, amelyek lehetővé teszik egy konfliktus háború nélkül történő megoldását” – idézte Kjell Magne Bondevik szavait az Aftenposten.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Oszama bin Laden hangfelvételről sugárzott beszéde is azt bizonyítja, hogy az iraki rezsim és a terrorhálózat egymásra talált Amerika elleni gyűlöletében. Richard Boucher leszögezte, hogy az al-Dzsazíra katari hírtelevízióban sugárzott felvétel azt tanúsítja, hogy Oszama bin Laden támogatja Irakot. Egy magas rangú bagdadi illetékes szerint ugyanakkor az állítólagos üzenet amerikai koholmány.
Háború esetén az Egyesült Államok Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának megdöntésére és Irak felszabadítására, nem pedig megszállására készül, utána pedig a lehető leghamarabb az irakiak kezébe adja az ország és az olajmezők ellenőrzését. Ezt washingtoni kormányzati tisztségviselők jelentették ki a szenátus külügyi bizottságában tartott meghallgatáson. A szárazföldi hadműveletek kezdete után 48 órán belül meg kell ölni Szaddám Huszein iraki elnököt, ha a szövetségesek el akarják kerülni az elhúzódó háborút és az utána következő nehéz békét – írta a szerdai The Times amerikai katonai tervezőket idézve. A vezető londoni lap szerint a Pentagon március első hetében kezdené a hadműveleteket. A Times szerint már vannak Irakban különlegesen kiképzett amerikai erők és CIA-ügynökök.
A német kancellár bízik abban, hogy az EU hétfői nem hivatalos csúcstalálkozóján sikerül egységes európai álláspontot kialakítani az iraki válság ügyében. Gerhard Schröder ezt a Kanári-szigeteken tartott német–spanyol kormányfői megbeszélés befejezése után mondta.
A román parlament tegnap jóváhagyta az ország katonai részvételét egy esetleges Irak elleni katonai fellépésben, továbbá a nemzeti légtér és megfelelő infrastruktúra használatát is engedélyezte az akció számára. A román törvényhozás két házának együttes ülésén csak a Nagy-Románia Párt parlamenti frakciójának 74 tagja tartózkodott. A parlamenti határozat értelmében Románia szükség esetén 278 főből álló műszaki, katonai, rendőri, orvosi-egészségügyi alakulatokkal vesz részt az esetleges Irak-ellenes katonai fellépésben, és amerikai kérésre felajánlotta légterének és a szükséges infrastruktúrájának használatát.
Az ENSZ fegyverzetellenőrei tegnap Irakban megsemmisítettek négy, mustárgázt tartalmazó tartályt és tíz 155 milliméteres lövedéket. A tartályokat és lövedékeket már 1998-ban jegyzékbe vette a világszervezet akkori szakértői csoportja, a mostani küldetésben részt vevő fegyverzetellenőrök ugyanazon a helyszínen bukkantak rájuk – idézte kedden az ENSZ-szakértők szóvivőjét az AFP.