Prioritást jelent az Európai Unió görög elnöksége számára a bővítés ügyének ütemterv szerinti továbbvitele, a csatlakozási szerződések április 16-i athéni aláírása, valamint az, hogy az unió jövőjéért felelős konvent a júniusi, theszaloníki EU-csúcsra elkészítse javaslatait. Erről Nikolaosz Kalantzianosz, Görögország budapesti nagykövete beszélt az Országgyűlés európai integrációs bizottságának tegnapi ülésén. A görög nagykövet szerint a magyarországi politikusoknak azt kell megértetniük a lakossággal az április 12-i népszavazás előtt, hogy az EU nem pusztán gazdasági unió, hanem a biztonság és a béke nagyon fontos eleme, emellett az unió új lehetőségeket kínál a csatlakozó országok állampolgárainak. Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője elmondta: lát javulást a strukturális alapok felhasználását biztosító intézményi kapacitás magyarországi kiépítésében, de még rengeteg a teendő ezen a téren. Magyarországnak még fontos szervezeti lépéseket kell tennie azért, hogy a csatlakozás után részt vehessen a közös agrárpolitikában, és hozzájuthasson a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekhez – jelentette ki Jürgen Köppen. Az Európai Bizottság budapesti misszióvezetője szerint alapvetően a politikusok feladata, hogy mozgósítsák a civil szférát, a vállalkozókat, a szakszervezeteket, illetve a regionális és helyi választóközösségeket a referendumra.
– Egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy valódi információt kell nyújtani, nem pedig propagandát – fűzte hozzá.
Nikolaosz Kalantzianosz az iraki válság ügyében feltett kérdésre azt mondta, „nem gondolják, hogy a nyolcak levele segít a közös európai vélemény kialakításában”.
Belső árulás
