Horgos királya tiltólistára került: brutális nemzetközi bűnbanda tevékenykedik a magyar határnál

Szankciókkal sújtja Nagy-Britannia a migrációs bűnszervezeteket – célkeresztbe került Horgos királya is. A marokkói származású Mohamed Tetvani brutális embercsempész-hálózatot irányít, saját börtönt működtet, és nők szexuális kizsákmányolásával is vádolják. A brit kormány szerint a szerb–magyar határvidék egyik legkegyetlenebb embercsempésze.

Szankciós listára került Mohammed Tetvani, Horgos önjelölt királya, aki brutális módon irányított migránsokat Horgoson, Szerbiában, és vezette a Tetvani-féle embercsempészbandát. Tetvani és követői hírhedtek a menekültekkel szembeni erőszakos bánásmódjukról – írja weboldalán Nagy-Britannia montenegrói nagykövetsége.

Horgos önjelölt királya, a Tetvani-csoport vezetője.  A bűnbanda bázisa Horgoson van, és arról hírhedtek, hogy nemcsak a konkurenciával, hanem azokkal a menekültekkel szemben is erőszakosak, akik nem vették igénybe vagy nem fizették ki szolgáltatásaikat. Fotó: BIRN

London egyébként először vezetett be szankciókat a Nagy-Britanniába tartó illegális bevándorlás szervezőivel szemben, ezúttal összesen 25 személy került fel a listára. A szigetországba tartó migráció szervezői elleni fellépés során Nagy-Britannia távoli célpontokra is lecsapott. Több bűnöző, a csoportok vezetői, a hamis útlevelek készítői, sőt még egy, 

az embercsempészek által javasolt felfújható csónakokat gyártó kínai cég is helyet kapott a listán. 

A 25 célpont elleni szankció azonnali hatállyal életbe is lép, így Mohamed Tetvani brit pénzügyi eszközeit befagyasztják és nem is utazhat a szigetországba. „Ez az akció a brit kormány legújabb lépése, amellyel az ország határait igyekszik megvédeni és csökkenteni az illegális bevándorlást” – írja a szerbiai Nova lap.

Horgos önjelölt királya, a Tetvani-csoport vezetője

Horgos önjelölt királya, a Tetvani-csoport vezetője eredetileg Marokkóból származik. A szerb portál szerint a bandavezér még saját börtönt is üzemeltet azok számára, akik nem tudnak fizetni. A Tetvani-csoport emellett arról is ismert, hogy a nőket, akik nem fizetnek, szexuálisan bántalmazzák.

Korábban a BIRN írt oknyomozó riport formájában a bandáról, ez mind erősíti a Nova értesülését. A BIRN szerint a bűnbanda bázisa Horgoson van, és arról hírhedtek, hogy 

nemcsak a konkurenciával, hanem azokkal a menekültekkel szemben is erőszakosak, akik nem vették igénybe vagy nem fizették ki szolgáltatásaikat.

„Az embereket addig tartják fogva, amíg családjaik nem fizetnek rokonai­kért vagy barátaikért. Sokakat, akik fogságban vannak, megkínoznak. A nemi erőszak is előfordult, nőkkel vagy 18 évnél fiatalabb lányokkal, akiknek nem volt pénzük” – írták. A cikk szerint a Tetvani bűnbanda felett azonban idővel felülkerekedtek az ugyancsak marokkói embercsempészek, a Ka­zaoui banda, amelyik Szerbkeresztúr és a Tisza térségét tartja ellenőrzése alatt. Mohamed Tetvani egyébként egy videóklipben is feltűnik, amit Lady Miro és Dadlee tunéziai repperek vettek fel Szabadkán.

Zsarolás, váltságdíj, emberrablás

Mindezzel összecseng a Migrációkutató Intézet korábbi elemzése is. Mint írták: a Magyarország déli határánál táborozó migránsok sorra számoltak be emberrablásokról, zsarolásokról és más visszaélésekről a csempészek részéről. Az intézetnek civil szervezetek olyan esetekről adtak hírt, amikor az illegális bevándorlókat elrabolták, és csak 

váltságdíj fejében engedték szabadon őket, amelynek összege nem ritkán több ezer euróra rúgott. 

A publikáció szerint jellemzően magánlakásokban, házakban tartják fogva őket, amíg meg nem érkezik a váltságdíj. Egy 36 éves pakisztáni férfi arról számolt be, hogy 3500 eurót (1,4 millió forint) kértek érte elrablói. A váltságdíjakat főként törökországi bankszámlákra utalják, de egyes források szerint Hollandiában és Svájcban is rendelkeznek a szervezetek számlákkal. A rajtuk található összegek azt igazolják, hogy jövedelmező üzletről van szó: az egyik számlán 70 ezer eurót (28,3 millió forintot) talált a rendőrség. Jelentések szerint a csempészcsoportokat főként afgánok ellenőrzik, 

de nagy arányban vannak a bűnözők közt horvátok, bosnyákok, románok és ukránok is.

A szerb–magyar határ déli oldalán lévő illegális táborok 2023 végi felszámolása óta a hatóságok számára folyamatos kihívást jelent a csempészbandák elleni fellépés. A bűnszervezetek ugyanis alkalmazkodtak a kormányok szigorúbb határvédelmi politikáihoz, és kihasználják azt is, hogy nélkülük az illegális bevándorlóknak rendkívül csekély esélyük van arra, hogy Nyugat-Európába jussanak.

Borítókép: A bűnbanda (Fotó: BIRN)