Idén az előrejelzések szerint áttérés következik be az export irányította gazdasági növekedésre, ám lassuló GDP-bővülés mellett, mivel az ország a versenyképességben jelentős hátrányba került, és a külső gazdasági környezet sem kedvező: a növekedés 2004-ben gyorsulhat fel ismét – foglalta öszsze a magyar gazdaságról adott prognózisát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely a gazdaságpolitikai eszközök jobb kiegyensúlyozását tartja szükségesnek.
A jelentés emlékeztet: a hazai kereslet több mint hét százalékkal bővült tavaly a választás évében, amikor a háztartások jövedelme és a fogyasztás erőteljesen megnövekedett. A GDP ennek ellenére mérsékelten nőtt, a versenyképesség pedig romlott, a gyors béremelés és a forint felértékelődése miatt. A költségvetési hiány a GDP 8,4 százalékát érte el tavaly, aminek „jelentősen csökkennie kell 2003-ban, ha a kormány eleget akar tenni hazai és nemzetközi kötelezettségeinek”. Az OECD úgy ítéli meg, hogy több tényező miatt „nehéz lesz teljesíteni” a költségvetés hiányára 2003-ra tervezett 4,5 százalékos deficitet. Az OECD kérdésesnek tartja az inflációs célok tarthatóságát is.
A szervezet azt jósolja, hogy a GDP valamivel a három százalék feletti ütemre lassul az idén, és a nemzetközi fellendüléssel együtt gyorsulhat majd csak fel. A szervezet azonban hangsúlyozza, hogy a fejlődési ütem gyorsulása a mérsékelt béremelkedésnek és a versenyképesség erőteljes javulásának a függvénye. Ez a munkanélküliség bizonyos mértékű növekedésével jár. Végezetül a jelentés készítői úgy értékelik, hogy amennyiben a béremelkedések és a közkiadások nem mérséklődnek a remélt ütemben, az ebből fakadó versenyképességi és egyensúlyi gondokat a pénzpolitika további szigorítással oldhatja fel, ami viszont megakaszthatja a törékeny növekedést.
A Pénzügyminisztériumban – bár egyetértenek azzal, hogy az OECD előrejelzésének megfelelően a vártnál alacsonyabb lesz a GDP-növekedés az idén Magyarországon – nem osztják a nemzetközi szervezet aggodalmait az államháztartási hiánnyal kapcsolatban – nyilatkozta tegnap a távirati irodának Máté Dániel, a pénzügyi tárca szóvivője. A kormány és a PM továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az év egészében a GDP 4,5 százaléka lesz az államháztartási hiány – jelentette ki.
A Reuters áprilisi elemzői felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi hetekben némileg javultak az inflációs várakozások, sőt áprilisban, az elemzők szerint, 17 éves mélypontra süllyedhet az egy évre visszatekintő infláció. Az elemzők konszenzus-előrejelzése 4,23 százalék áprilisra: legutóbb 1986 júniusában mértek ilyen alacsony inflációt az országban.
Az áprilisi mélypont azonban a várakozások szerint nem jelent kitörést az öt százalék közeli inflációs zónából. Bár idén decemberre 15 bázisponttal javult a konszenzus-előrejelzés, az év utolsó hónapjára még mindig 4,88 százalékos inflációt vetít előre a felmérés.
Az elemzők szerint az államháztartás hiánya az idén némileg meghaladja az ezermilliárd forintot, jelentősen túllépve a 832 milliárd forintos célt. Jövőre azonban jelentősen csökkenhet a hiány, a konszenzus szerint 830 milliárd forintra.
***
Makropálya-módosítást vár a Fidesz. A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő szervezet legfrissebb gazdasági előrejelzései hangsúlyossá teszik és megerősítik azokat a folyamatokat, amelyekre már az elmúlt évben, a középtávú gazdaságpolitikai program és a költségvetési vita során felhívtuk a kormány figyelmét – áll a Fidesz képviselőcsoportja gazdasági kabinetjének az OECD-jelentésre kiadott reagálásában. A közlemény leszögezi: a növekedési kilátások még mindig jók a térség országaihoz képest, de az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, a tervezettnél lassabb gazdasági növekedés arra mutatnak rá, hogy szükség van a középtávú gazdaságpolitikai pálya módosítására.
origo.hu
Ókori tárgy került elő egy családi vitrinből
