Háború készül Phenjan ellen?

Az Egyesült Államok és Észak-Korea között a közvetítésben szerepet vállaló Kína úgy tűnik egyelőre csak a nevető harmadik szerepét tölti be. Washingtonban mégis olyan hírek röppentek fel, hogy közös amerikai–kínai akció készül Kim Dzsong Il rendszerének megbuktatására.
Miközben a milliós hadsereget felsorakoztató Észak-Korea feltételezett nukleáris arzenálja körül továbbra is rengeteg a megválaszolatlan kérdés, a Pentagon sem tagadja, hogy atomfegyvereket telepített a megosztott félsziget déli részére.
A követelések első pillantásra egyértelműnek tűnnek, hiszen mindkét fél a másik oldalról rá nehezedő katonai fenyegetettség leküzdését tűzte ki célul. Észak-Korea körül kialakult válság ennél természetesen jóval bonyolultabb, hiszen Washington, s a többoldalú tárgyalásoktól mereven elzárkózó Phenjanon kívül földrajzi és politikai okokból Dél-Korea, Japán valamint két atomnagyhatalom: Kína és Oroszország is érintett a kérdésben. Az Egyesült Államok lépései sem teljesen egyértelműek, hiszen ha terveik valóban „csak” a lefegyverzést célozzák, értelmetlen pont a tárgyalási folyamatokat megelőző napokban olyan kemény fenyegetéseket megfogalmazniuk, mint amilyet többek között Leon LaPorte tábornok, a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderők parancsnoka intézett Phenjan ellen. A kommunista államot a „globális stabilitásra leselkedő fenyegetésnek” minősítő tábornok szavainál még élesebb fenyegetések szivárogtak ki az amerikai védelmi minisztériumból, ahol a hírek szerint, már jongbjoni nukleáris komplexum lebombázásának terveit szövögetik. Lapértesülések szerint a bombázás bármikor be is következhet, ha Phenjan folytatja használt fűtőelemeinek újrafeldolgozását, aminek révén végrehajtható lenne katonai nukleáris programja. Sőt, ebben a tervben szerepel egy csapás a dél-koreai határhoz közeli fennsíkokon állomásozó észak-koreai nehéztüzérség ellen is.
Így a tervek akár egy készülő háború előszeleként is értelmezhetők, feltéve, hogy a híresztelések igaznak bizonyulnak. Kérdéses ugyanakkor, hogy a dikatatórikus ország elleni akciónak mi lenne a valódi értelme. Washington ugyanis állítólag tájékoztatná Phenjant, hogy a bombázások célja nem Kim Dzsong Il államfő rendszerének megdöntése, hanem kizárólag az ország atomfegyvergyártó képességének lerombolása. Ez azonban éppen Észak-Koreával, azaz a világ legmilitarizáltabb országaként számon tartott diktatúrával szemben nehezen elképzelhető.
Különösen annak fényében tűnik képtelennek a „háborúzunk, de mégsem hódítunk” típusú hadjárat, hogy Washingtonban olyan tervek is keringenek, amelyek szerint egy közös amerikai– kínai – vagyis a két nagy rivális közötti – terv is megszületett a phenjani rezsim megdöntésére. Kína szerepválallása így egyelőre nem világos, de remélhetően a több mint egymillió katonával, s további 7 és fél millió tartalékossal rendelkező Észak-Koreával szemben a „szövetségesek” csak a diplomácia eszközeit vetik majd be.