AHorn-kormány idején óriási érdeklődéssel kísért Nyírfa-ügy miatt indított munkaügyi vita mind a mai napig nem fejeződött be. Sokakban felmerül: hogy lehet ez?
– Hetedik évébe lépett az általam kezdeményezett munkaügyi vita és az elszámolások ügye. Ebben eddig egy, a részemre előnyös részítélet született, de a kifizetésekről még elsőfokú döntés sem volt.
– Vagyis pénzt szeretne a szolgálatoktól.
– Igen, hiszen 1998 óta egyetlen fillért sem fizettek, létbizonytalanságban tartva engem és a családomat.
– Jelenleg mit csinál?
– Barátaim szereztek megbízási jogviszonyon alapuló munkalehetőségeket, így jutottam jövedelemhez. De voltak olyan időszakok, hosszú hónapok, hogy adósságokat halmoztam fel, amiket a későbbi jövedelmeimből rendeztem. Egyébként nyugdíjas vagyok.
– Viccel?
– Nem. A munkaügyi bíróság eredeti munkakörömbe helyezett vissza, amit a dolog természeténél fogva az Információs Hivatal nem tudott teljesíteni, hiszen Nikolits István volt titokminiszter, Somogyi Tamás egykori kabinetfőnök és Szász József azóta menesztett főigazgató buktatott le ország-világ előtt. Furcsa lett volna újra illegalitásban dolgozni azután, hogy kiderült, ki és mi is vagyok tulajdonképpen. Az Információs Hivatal azóta is teljes egzisztenciális tönkretételemre törekszik.
– Meg tudja indokolni az állítását?
– Természetesen. Eddig kétszer akartak bebörtönözni. Először a Nyírfa-ügy kapcsán. A második kísérlet egy folyamatos parancsmegtagadás bűntettének alapos gyanúja miatti ügy volt.
– Mit nem teljesített?
– Az eredeti munkakörömbe történő visszahelyezésemet kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedését követően levelet kaptam a hivataltól, hogy vegyem fel a munkát, amely internetfigyelést jelentett volna. Miután úgy véltem, ez nincs összhangban a bíróság ítéletével, kértem, hogy majd akkor értesítsenek, ha korábbi beosztásommal megegyező munkát tudnak biztosítani számomra.
– Hogy tudtak volna, ha egyszer dekonspirálódott?
– A hasonló beosztást összekötői hellyel tudták volna abszolválni, erre pedig sok barátjuk jelentkezett, így esélyem sem lehetett erre.
– Mit jelent az anyagi tönkretétel?
– Kihelyezésem alatt kölcsönt vettem fel kocsira, a hivatali és a magánügyeim intézéséhez, illetve fizetési előleget kértem. Erre egyebek mellett a kinti lakásom felszereléséhez volt szükség. Miután jogellenesen megszüntették a szolgálati jogviszonyomat, fizetést nem folyósítottak, ezért nem tudtam az összegeket visszafizetni. A hivatal a kölcsön meg nem fizetése miatt polgári pert indított, amit természetesen meg is nyert, ezért a lakásomra jelzálogot jegyeztek be, mintegy 5 millió forint erejéig, a gépkocsit, amit használtam, lefoglalták, árverezést helyeztek kilátásba. S hogy kísért a múlt, arra igen jó példa, hogy feleségemet is politikai okok miatt bocsátották el munkahelyéről.
– Nem a harag beszél önből?
– Ostobaság lenne egy szervezetre haragudni. Személyekre haragszom, akik egy egész hivatalt le tudtak járatni személyes, anyagi vagy egyszerű hiúsági okokból. A jelenlegi vezetés mindezt nem veszi, vagy nem akarja észrevenni, s így nem tehet mást, mint előre menekül.
– Lehet, hogy nincsenek kellő információk birtokában?
– Nem, szó sincs ilyesmiről. Mindazokat, akik Földi László baráti vagy munkatársi köréhez tartoztak, beleértve a titkárnőjét is, diszkriminálják. Személyesen tárgyaltam a jelenlegi vezetés több tagjával, felhívtam a figyelmüket bizonyos anomáliákra és rendellenességekre.
– Ezek szerint kereste a kapcsolatot a szolgálatokkal?
– Tulajdonképpen a volt főigazgatóval – jelenlegi főtanácsadóval –, Kocsis Kálmánnal volt egy informális beszélgetésem, és Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárral is találkoztam. Ezt követően átadtam neki egy tervezetet a szolgálatot érintő európai uniós kihívások tárgyában. Egyúttal egy másik illetékes vezetőt tájékoztattam azokról a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyekről és ügyekről, amelyekről tudomással bírtam.
– Milyen következményei lettek ezeknek a tárgyalásoknak?
– Semmilyenek. Hacsak az nem, hogy az egyik érintett és véleményem szerint komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, fontos beosztásban lévő magas rangú személyt előléptették. Egyébként ez ügyben szívesen tájékoztatnám a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is.
– Vannak konkrét bizonyítékai?
– Ez a szakma nem olyan, hogy konkrét bizonyítékok tanúskodnak arról, hogy valaki idegen célokat szolgál. Ezt csak egy logikai láncból, bizonyos kronológiai történésekből lehet összerakni, s lehet következtetést levonni.
– Az illető a Nyírfa-ügyben is felbukkant?
– Igen, kapcsolódott az ügyhöz. Két dolgot azonban nagyon sajnálok. Az egyik, hogy nem fogadták el Baja Ferenc korábbi ötletét, miszerint hozzák nyilvánosságra a dossziét. Az aktuális politika több szereplőjével találkozhatna a kedves olvasó, mi több, az eltelt időszak történései alapján bizonyítható lenne, hogy nem járt az ügy messze az igazságtól. A másik, hogy nem derült ki: mi volt az ügy igazi, nemzetközi politikai háttere.
– Miért, mi volt?
– Erről nem áll módomban nyilatkozni, mert köt a titoktartás, azonban egyet megígérhetek: a korábbi hivatali fenyegetés ellenére reményeim szerint még ebben az évben a boltokba kerül a könyvem, amiben sok érdekességet szeretnék leírni. Ezek kicsit bevezetnék az olvasókat a titkosszolgálat világába, természetesen szigorúan megtartva azokat a titkokat, amelyeknek a megőrzésére esküt tettem.

Lassan melegszik az idő, de ez sem tart sokáig