Az e-tolerancia programot próbaként indítottuk. Az elképzelés alapja a Népművészeti Múzeum roma gyűjteményéből, valamint a Roma Sajtóközpont öt esztendő alatt öszszegyűjtött különféle interjúiból állt össze. Tekintélyes adatbázist gyűjtöttünk egybe, amelynek gerincét a magyarországi cigányok XX. századi történelme adja – mondja Bernáth Gábor, a Roma Sajtóközpont igazgatója. – Erre a folyamatosan bővülő adatbázisra tettük rá az e-tolerancia programot, mert kíváncsiak voltunk, hogy a tudásanyag hasznosítható-e az oktatásban is. A végső célunk pedig az, hogy a jelenleg is bővülő ismeretanyagra épülve egy-másfél év múlva elinduljon az interneten egy tudományos igényű, kereshető, kutatható roma történeti portál.
Az e-tolerancia kísérlete két középfokú tanintézményben zajlott; Szegeden, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban, valamint Pécsett, a Gandhi Gimnáziumban. A két iskolában a romológiával kiegészült történelemoktatást egy kifejezetten a programhoz írt, s a romák XX. századi történetét feldolgozó tankönyv segíti. Ezen a ponton lépett be az elektronika, pontosabban a digitális technika.
– A tananyagot interneten is el lehetett érni, sőt, a diákokat afelé terelgettük, hogy egy-egy témát az akkor még nem teljes webes adatbázisban kutassanak részletesebben. Tehát két legyet ütöttünk egy csapásra, mert a diákok nem csak a cigányságról szereztek tudást, hanem egy füst alatt elsajátították az internet segítségével történő tanulást is – állítja a sajtóközpont igazgatója. – A kísérlet másik részeként pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy ez az újdonságnak számító módszer alkalmas-e az előítéletek csökkentésére.
A két gimnáziumban idén februárban indult a próbatanítás, és ezzel a félévvel zárult le. Még zajlik a program kiértékelése, de Bernáth Gábor szerint az máris kijelenthető, hogy a részt vevő diákok cigánysággal kapcsolatos tudása jelentős mértékben gyarapodott.
– Az e-tolerancia program kezdetekor és lezárásakor is felmérést végeztünk a kísérletben részt vevő diákok között. Mondhatom, érdekes tanulságokkal szolgált. A romák vándorlásáról például kezdetben a szegedi diákok azt gondolták, hogy ez a romák vérében van, míg a pécsi roma fiatalok szinte kizárólag külső okokkal magyarázták a történteket, mondván: a romák soha sehol sem kellettek. Fél év után viszont már mindkét csoport részben külső, részben belső okokkal magyarázta a vándorlást.
Az e-tolerancia program tehát lezárult, ám az elképzelés kitalálói nem szeretnék, ha a módszer végleg eltűnne a honi oktatásból. Bernáth Gábor szerint érdemes lenne az adatbázist a magyar társadalom cigányságról kialakított képének alakításához felhasználni, mert a magyarok többségének olyan közelmúltbeli eseményekről sincs tudomása, mint a roma holokauszt vagy az ötvenes évek fekete személyi igazolványa. Nem beszélve arról, hogy a résztvevők szerint az e-tolerancia program beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
– Azt szerettük volna bizonyítani, hogy a magyarországi iskolák történelemoktatásába szervesen integrálható a roma történelem. S ez olyannyira sikerült, hogy véleményünk szerint az e-tolerancia anyaga akár az általános tolerancia oktatásának is alapja lehetne.
Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára, egyben az e-tolerancia program szülőatyja még ennél is merészebb elképzelést fogalmazott meg, amikor kijelentette, hogy a program később akár a másság, a szexuális kisebbségek tárgykörével is bővülhetne. A bővülés azonban jelentős szervezeti és eszközbéli fejlődést feltételez, mert a honi történelemtanárok közül mindeddig csupán két fő vehetett részt az e-tolerancia továbbképzésen, a romákról szóló ismeretanyagot pedig jelenleg nem lehet elérni a világhálón.
Az 1996-ban állami közfeladat ellátására létrehozott Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (Macika) a virtuális tudásbázison alapuló kísérletnél materiálisabb támogatási módszert választott. A közalapítvány kizárólag pályázati úton nyújt segítséget a rászorulóknak, s számtalan programja között megtalálhatjuk az egyszerűbb kedvezményes vetőmag- és burgonyabeszerzési programot, de a közéleti szakemberképzést és a különböző vállalkozói pályázatokat is.
– Minden esztendőben a tanulmányi ösztöndíjakra fordítjuk a legtöbb támogatást, mert az általános iskola ötödik osztályától egészen a diplomáig támogatjuk az arra érdemes roma tanulókat. A 2002–2003-as tanévben például húszezer diákot több mint ötszázmillió forinttal támogattunk – ismerteti az adatokat Lázók Anikó, a közalapítvány igazgatója. – Ezért gondoltuk, hogy a felsőoktatásban tanuló roma hallgatókat az ösztöndíjon kívül valami mással is támogatnunk kellene. Kézenfekvő volt az információs társadalomba történő integrálódásuk segítése, amihez természetesen számítógépekre volt szükség. Hosszú tárgyalás után még az előző kormányzati ciklusban kötöttük meg az informatikai kormánybiztossággal a megállapodást, amelynek értelmében a tanulmányi ösztöndíjprogramban részt vevő fiatalok között szétoszthatunk háromszáz személyi számítógépet.
A Macika beszerezte a multimédiás PC-ket, ám az elosztáskor komoly problémákba ütköztek. Az informatikai kormánybiztosság ugyanis kemény feltételeket szabott.
– Meghatározták, hogy csak azok pályázhatnak a gépekre, akiknek legalább 3,5-ös tanulmányi átlaguk van, s az internetes kapcsolat megteremtése miatt már rendelkeznek vezetékes telefonnal, vagy vállalják, hogy bevezetik, illetve nemzetközi számítógépes vizsgát tesznek. Nyilvántartásaink szerint több mint négyszáz hallgató felelt meg a tanulmányi feltételeknek, azonban a nagyon rossz anyagi körülmények miatt a többség megköszönte a felajánlást, de a vezetékes telefon vagy az internet bevezetésének pluszköltsége miatt nem tudott élni a lehetőséggel – magyarázza Lázók Anikó, hozzátéve: a háromszáz gépből így a mai napig csak nyolcvankét személyi számítógépet helyeztek ki.
A közalapítvány vezetői a nehézségek miatt tavaly kezdeményezték a szakminisztériumnál a pályázati feltételek felülbírálatát. Idén májustól tehát a számítógépet igénylő roma hallgatóknak már nem kell vállalniuk a telefonvonal kötelező biztosítását, és a nemzetközi számítógépes vizsgát sem kell letenniük. (Ezt az alapítvány saját szervezésű számítógép-kezelői tanfolyammal helyettesíti.) Így már kilencszáz roma hallgató felel meg az új feltételeknek, a következő tanévben közöttük oszthatják szét a kétszázhúsz multimédiás számítógépet.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tehát ebben az ügyben engedett, bár a tárca vezetőinek információs társadalomról alkotott felfogásába nehezen illeszthető be a számítógéppel rendelkező, a világhálótól azonban elszigetelt polgár képe. Úgy látszik azonban, hogy informatikai ügyekben a kormány a pillanatnyi sikereket – illetve azok látszatát – fontosabbnak tartja a hosszú távú eredményeknél. Jó példa erre a Sulinet Express program, amelyből az adó-visszatérítéses rendszer miatt épp a legrászorultabb rétegek maradnak ki. Köztük jó néhány roma fiatal is van, akik a következő években legföljebb a Macika PC-iben, vagy a bizonytalan jövőjű e-tolerancia program eredményeiben bízhatnak.
origo.hu
„Ne osszák meg a nevemet!” – tiltakozik a Csík Zenekar énekesnője a Pride-os visszaélés miatt
