Lamperth Mónika férje, Jegesy András ügyvédként szerződésben állt a K&H Equities nevű brókercéggel, amelyhez 13 milliárd forintnyi közpénz került az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Rogán Antal. A fideszes politikus elmondta: a szerződés egymillió forintos jövedelmet jelentett Jegesy számára. Hozzátette: látta a dokumentumot, de annak tartalmáról nem tájékoztathat, mert üzleti titok megsértése miatt beperelhetnék.
A belügyminiszter férjének érintettségéről kifejtette: a Pannonplast-ügyben kiemelt szerepet játszó Britton Capital cégbejegyzése szerint a vállalat székhelye az Újpesti rakpart 1. szám alatt található, ugyanott, ahol korábban Kulcsár Attila, a K&H Equities vezetője is lakott. Rogán érdekes momentumként hívta fel a figyelmet arra, hogy ott volt bejegyezve Jegesy András irodája is. Mint mondta, az ügyvédi iroda változatlan formában ott működött a Kiss Elemér-ügy kirobbanásáig. Az említett egymillió forintos szerződés aláírója Kulcsár Attila mint megbízó és Jegesy András mint ügyvéd.
Rogán felhívta a figyelmet arra, hogy néhány nappal ezelőtt – fél órával a pénzügyi felügyelet vizsgálóbiztosának megérkezése előtt – a rendőrség kiszállt a K&H Equitieshez, és minden dokumentumot lefoglalt, köztük ezt a szerződést is.
– Bízom abban, hogy a rendőrségnél ez az irat – az összes többivel együtt – biztonságban lesz – fogalmazott. Megjegyezte: „Ezt azért gondolom, mert Magyarországon a rendőrök többsége becsületes és nem politikai parancsra cselekszik”. De Lamperth Mónika függetlensége ebben az ügyben erősen megkérdőjelezhető – vélekedett Rogán.
– A Pannonplast-ügyben egyfajta „politikai szerecsenmosdatás” kezdődött, hiszen egyre többször halljuk a kormány képviselőitől, hogy a Pannonplast, illetve a mögötte található K&H Equities tevékenysége nem más, mint magáncégek egymás közti tranzakciója, amely ugyan gyanús, de politikai vonzatai nincsenek – fogalmazott. Hozzátette: arra azonban továbbra sincs válasz, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt.-től miként került tizenhárommilliárd forint a K&H Equitieshez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a K&H Equities hatvanmilliárd forintos főösszeggel dolgozott. Ez azt jelenti, hogy 2002 őszétől a rendelkezésükre bocsátott tizenhárommilliárd forint közpénz a főösszeget közel egyharmadával emelte meg. Vagyis a K&H Equities összes befektetéseinek egynegyedét az államtól kapott összegből tudta megvalósítani. A K&H Equities tavalyi működésében a közpénznek igenis meghatározó szerepe volt – hangsúlyozta. Azt is elmondta: a cég a magánbefektetők pénzéből fizette vissza sebtében a tizenhárommilliárd forintot az AÁK Rt.-nek, amikor már látták, hogy bármikor kirobbanhat a botrány.
Feltette a kérdést: kinek a nyomására került tizenhárommilliárd forintnyi közpénz pályázat nélkül a K&H Equitieshez? Volt-e szerepe ebben Jegesy Andrásnak, Lamperth Mónika belügyminiszter aszszony férjének, esetleg másoknak? A második kérdés az, hogy tájékoztatta-e Lamperth Mónika Medgyessy Péter miniszterelnököt férje érintettségéről a Pannonplast-, illetve a K&H Equities-ügyben? Ha tájékoztatta, akkor a harmadik kérdés úgy hangzik, hogy ezek után Medgyessy Péter alkalmasnak tartja-e Lamperth Mónikát az ügy kivizsgálására. Rogán arról is szólt: a K&H Equities úgynevezett VIP-részvényesei kis kockázattal magas hozamot tudtak elérni. Azt még nem tudjuk, hogy ezen a listán szerepelnek-e politikusok vagy a gazdasági élet meghatározó szereplői – tette hozzá.
Bankárok, újságírók a VIP-listán
Lapunk információi szerint a K&H Equities különleges bánásmódban részesülő ügyfelei között ismert médiaszemélyiségek és bankárok is szerepelnek, de megtalálható közöttük a Betonút Rt., vagy az állami forrásokból gazdálkodó Állami Autópálya Kezelő Rt. is.
Korábban Kulcsár Attila, a K&H Bank igazgatója vállalta magára a sikkasztásért a felelősséget, ezt a nyilatkozatát azonban tegnap a Portfolio.hu internetes portálnak adott interjújában visszavonta. Kulcsár neve felmerült egy 1999-es tőzsde- és cégspekuláció kapcsán is. Ekkor tett rendőrségi bejelentést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a K&H Equities Rt. egyik jogelődje, a K&H Brókerház Rt. ellen, hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanújával. Kulcsár nem került bíróság elé, nem úgy a cég két vezérigazgatója: Mozol Tamás és Edmund Yankson, akik ellen jelenleg is folyik a bírósági eljárás. Mozol és Yankson egyébként jó kapcsolatokat ápolt a K&H Bank akkori, a Magyar Fejlesztési Bank jelenlegi vezérigazgatójával: Erős Jánossal.
Jegesy András perrel fenyeget
A külföldön tartózkodó Lamperth Mónika a BM sajtóirodáján keresztül közleményben utasította vissza Rogán Antal állításait, amelyeket személyeskedőnek és hazugnak nevezett. Benkő István főosztályvezető-helyettes a miniszter megbízásából arról tájékoztatott: Jegesy Andrásnak soha nem volt szerződése a K&H Equities céggel és nem is folytatott semmilyen ügyvédi tevékenységet sem a brókercég, sem a Pannonplast ügyeiben vagy érdekében. A sajtóiroda azt is leszögezte: a rendőrség nyomozati munkája a törvény előírásainak megfelel.
Jegesy András az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „Rogán Antal ossza meg a nyilvánossággal a K&H Equities és köztem állítólagosan létező szerződést, vagy ha ezzel nem rendelkezik, akkor kérjen bocsánatot tőlem, a feleségemtől és a rendőrségi nyomozóktól. Ha ezt nem teszi, jogi úton veszek elégtételt” – tette hozzá. Leszögezte: soha nem volt ügyvédi szerződése sem a K&H Equities, sem a Britton cégekkel. Jegesy András közlése szerint ügyvédi irodájának csak „a K&H Bankkal van szerződése, és munkaügyi perekben lát el képviseleti feladatot”.
Molnár Csaba alezredes, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság pénzmosás elleni osztályának vezetője kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter férjének, Jegesy Andrásnak a neve a külön eljárásban vizsgált Pannonplast-ügyben felmerült volna, erre utaló dokumentum nincs a rendőrség birtokában. Elmondta: a feltételezett sikkasztás lehetséges elkövetője Kulcsár Attila, akit a jövő hét közepén gyanúsítottként hallgat ki a rendőrség. A gyanúsításról szólva az alezredes elmondta: a feljelentés szerint az elmúlt öt évben Kulcsár és feltételezett bűntársa olyan tranzakciókban forgatta a K&H Equities ügyfeleinek pénzét, amelyek nem feleltek meg érdekeiknek, és az általuk küldött egyenlegen nem létező pénzmozgást regisztráltak. Molnár elképzelhetőnek nevezte, hogy az adott időszakban keletkezett adatokat manipulálták. Az ügyfelek befektetése eléri a húszmilliárd forintot, de eddig az ügyben csak egy jogi személy és egy magánbefektető tett feljelentést, megközelítőleg ötszázmillió forintos kárértékben – tette hozzá a nyomozás vezetője. Újságírói kérdésre, miszerint Kulcsár Attila azonos-e azzal a korábban építőipari segédmunkásként dolgozó személlyel, aki ellen a rendőrség 1999-ben büntetőeljárást folytatott többek között csalás és pilótajáték-szervezés vádjával, és akit később ebben az ügyben jogerősen elítéltek, Molnár Csaba nem válaszolt, de elmondta: a most vizsgált ügy gyanúsítottja, Kulcsár Attila jogi értelemben nem büntetett előéletű, múltjáról pedig nem adhat felvilágosítást, tekintettel az érintett személyiségi jogaira.
László és Draskovics
László Csaba pénzügyminiszter 2001 februárjától 2002 februárjáig volt a K&H Bank vezérigazgató-helyettese, feladatai közé tartozott az ABN Amro Bankkal végrehajtott fúzió koordinálása. Mint ismert, Draskovics Tibor, Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke és László Csaba egyaránt vezérigazgató-helyettese volt a K&H Banknak. A jelenlegi pénzügyminiszter felügyelte a két pénzintézet értékpapír-kereskedelmi cégeinek fúzióját is, amelynek során 2001. június 19-én megalakult a napokban sikkasztási botrányba keveredett K&H Equities Értékpapír-kereskedelmi Rt. Draskovics Tibor neve is összefüggésbe hozható a brókercég egyik jogelődjével, ugyanis 1999-ben igazgatósági tagja volt az ABN Amro Equitiesnek.
Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár szerint az elmúlt öt évben történtek kétes ügyletek a K&H Equitiesnél. Eszerint felvetődhet mind László Csaba, mind pedig Draskovics Tibor felelőssége. Információink szerint „érintett lehet” a K&H Equities sikkasztási botrányában a brókercég egyik jelenlegi igazgatósági tagja, Csuka László, aki irányító poszton intézte az rt. ügyeit. Úgy tudjuk, néhány munkatársához hasonlóan felfüggesztették a munkavégzés alól, vélhetően a botránnyal összefüggésben. Csuka élettársa egyébként Fenyővári Noémi, László Csaba pénzügyminiszter kabinetfőnöke.
***
Forró és a Britton. Kulcsár Attila ügyvezetője volt annak a KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft.-nek, amelynek különböző időszakokban felügyelőbizottsági tagja volt Forró Tamás, a Nap-kelte egyik műsorvezetője és Kerék Csaba, a Britton Kft. jelenlegi vezérigazgatója. Forró Tamás ügyvezetője az 56 százalékban a Britton Kft. tulajdonába tartozó Tízezer Tömegkommunikációs és Ügynöki Kft.-nek.
***
Kulcsár: felső vezetők is érintettek. Több banki felső vezető is érintett a K&H Bank brókercégénél kirobbant sikkasztási botrányban – állítja Kulcsár Attila, aki tegnap adott interjút a Portfolio.hu internetes újságnak. Ebben visszavonja korábban „nyomásgyakorlásra tett nyilatkozatát”, hogy egy személyben őt terhelné a felelősség. Kulcsár a pénzintézet felső vezetőinek engedélyével párhuzamosan a brókercégnél és a banknál is alkalmazásban állt, jelentési kötelezettséggel Rejtő E. Tibor vezérigazgató és Zarnóczy Tibor vezérigazgató-helyettes felé tartozott. A brókercégnél felső vezetői kijelölés alapján kizárólagosan egy meghatározott ügyfélcsoporttal foglalkozott. Az üzletember – aki jelenleg külföldön tartózkodik – elutazása előtt felkereste Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárt, akinek beszámolt a cégnél történt súlyos szabálytalanságokról. Kulcsár kijelentette: én mondtam el neki az ügyről azokat a részleteket, amelyeket ő aztán a nyilvánosság elé tárt a Nemzetbiztonsági Hivatal „nyomozása” alapján. Kulcsár saját céljaira nem fordított az elsikkasztott pénzből, arról azonban nem nyilatkozott, hogy hogyan használták azt fel. Kifejtette: úgy gondolja egyébként, a későbbiekben több ügyfél is jelentkezni fog majd azzal, hogy valóban „elsikkasztották-e” a pénzét. Sok ügyfél azonban nem valós igényekkel fog fellépni – mondta. A Napi Gazdaság azon felvetésére, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt.-t és a Betonút Rt.-t is megkárosították, elmondta: a Betonút esetében részben igen lehet a válasz. Kulcsár Attila semmiféle, a Brittonnal kapcsolatos kérdésre nem válaszolt. A Pannonplast-üggyel kapcsolatban csak tanácsokat adott ügyfeleinek, a befektetésekről ők maguk döntöttek – nyilatkozta.
***
Tóth András másképpen emlékszik. Már korábban, a Medgyessy Péter kezdeményezésére indult Pannonplast-ügy kapcsán indult adatgyűjtés során a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) látóterébe került a K&H Equities – jelentette ki lapunknak nyilatkozva Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár. Hozzátette: amikor Kulcsár Attila megbízásából egy közvetítő megkereste, akkor már csak megerősíteni tudta az NBH információit, miszerint a brókercégnél szabálytalanságok, vélhetően bűncselekmények történtek, ügyfeleket megkárosítottak. – Kulcsár Attila téved, amikor azt állítja, hogy a beszélgetést követő napon jelentettem be: az NBH „súlyos sikkasztásokat tárt fel a K&H Equitiesnél.” Ez ugyanis napokkal később történt – hangsúlyozta Tóth András. Szerinte az sem felel meg a valóságnak, hogy a bejelentés alapját az képezte volna, amit Kulcsár hozzá információként eljuttatott. – A hivatal feljelentette az üzletembert különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – emlékeztetett. A politikus kiemelte: annak megállapítása, hogy Kulcsár pontosan milyen bűncselekményt követett el és voltak-e bűntársai, az a folyamatban lévő rendőrségi nyomozás feladata. – A károkozás mintegy hatvan-hetven ügyfél esetében vélelmezhető, azonban ezek kilétét nem lehet nyilvánosságra hozni, hiszen ezek üzleti és banktitkok – fogalmazott a képviselő. A nemzetbiztonsági államtitkár nem lát direkt összefüggést Szász Károly megveretése és a sikkasztási botrány között.
origo.hu
Ezt elkapták a zsaruk: minden autós álma vált valóra – videó
