Az izraeli csapás előtti napokban az amerikai kormány elrendelte a térségben lévő amerikai családoknál a nők és a gyermekek evakuálását. A támadó izraeli gépek gyorsan legyűrték az iráni légvédelmet. Izrael a támadásról előre értesítette Németországot, de Franciaországot nem. Párizs sokkal kritikusabb Izraellel szemben, mint Berlin.

A háború kérdésében megindult a gyors egyeztetés a britek, a franciák és a németek között. A nyugati világ nagy része kiállt Izrael önvédelmi joga mellett. Japán elítélte az izraeli katonai akciót. Mintegy hatezer fős felfegyverzett tömeg megindult Tunéziából, hogy Egyiptomon keresztül elérje Gázát, és bekapcsolódjon a harcokba. Izrael felkérte Egyiptomot, hogy akadályozza meg, hogy ezek a csapatok elérjék az izraeli határokat.

Az amerikai törvényhozás nem ismerte el, hogy a Katar által Trump elnöknek adott luxusrepülőgép amerikai tulajdonba kerülhessen. Egyben megtiltotta, hogy Katar amerikai fegyvereket és hadianyagokat szerezhessen be.

Iránban a valós hatalom a vallási vezetés kezében van. Irán legfőbb vallási vezetője 85 éves. Elkezdődtek a találgatások az utóda személyéről. 

Az iráni válaszcsapás, száz drón indítása Izrael ellen nem volt sikeres. A drónok egy részét Jordánia fölött lőtték le, bejelentve, hogy bármely területére bejövő drónnal ugyanezt teszi.

Az USA hatvan napot adott Iránnak, hogy megállapodjék az atomprogramjáról Amerikával. Az izraeli csapásra a 61. napon került sor. Június 15-én, vasárnap lett volna Ománban az amerikai–iráni tárgyalások hatodik fordulója. Teherán a tárgyalást lemondta.

Az izraeli támadással szemben a közvélemény megosztott. Nyilvánvalóan a siker sokat számít, és eltereli a figyelmet Gázáról és általában az Izrael körül kialakult helyzetről. A német külügyminiszter Kairóban tartózkodott. Közel-keleti útja többi állomását, Jordániát és Izraelt lemondta. Az egyiptomi külügyminiszter a szívélyes tárgyalások ellenére határozottabb német fellépést követelt.

A háború hatására a világban a külpolitikai kérdések és a biztonság felértékelődtek. Óriási vita van arról, hogy nőni fog-e a térségből érkező migráció és a terrorizmus. Jelenleg 120 millió migráns van a világban, ez az emberiség 1,5 százaléka.

Izraelben 2011 óta működik a Vaskupola. Tíz ilyen védelmi objektum van az országban. Minden egyes elem 150 négyzetkilométert tud áttekinteni és egyszerre hat célpontot követni. A hatékonysága nyolcvan és kilencven százalék között van. A térségben öt középhatalom van: Törökország, Irak, Irán, Szaúd-Arábia és Izrael. Mindegyiknek megvan a saját célja.

Izrael ellenségei, a Hamász és a Hezbollah meggyengültek. Szíriában rendkívül gyenge az új hatalom. A háború első napja sok érdekességgel szolgált. Nem voltak sem az arab, sem a muzulmán világban tömegtüntetések Irán mellett és Izrael ellen. Eddig a bombázások hatására sehol sem nőtt meg a sugárzás és vált veszélyessé.

Irán vallási vezetője az elhunyt katonai vezetők helyére azonnal új embereket jelölt ki. Túl vagyunk a háború első napján. Jelenleg több a kérdés, mint a megadható válasz.