A Köztársasági Őrezred törvény szerinti feladata a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek életének védelme és a kijelölt létesítmények őrzése. Állandó védelmet kell biztosítani a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter részére. Az őrezrednek ugyanakkor ideiglenes védelmet kell biztosítani azoknak a személyeknek, akiknek a kormány az ideiglenes védelmét elrendelte, akiket az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban álló közéleti tevékenységük, személyük vagy közvetlen családtagjaik ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve, akiknek védelme egyéb okból indokolt.
Bár Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének őrezred általi ideiglenes védelme indokolható lenne, úgy tudjuk, hogy Salgó László főkapitány intézkedése nyomán a BRFK és az ORFK területileg illetékes szervei látják el a felügyeleti vezető és családja védelmét.
Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese kérdésünkre, hogy miért a rendőrség, nem pedig a Köztársasági Őrezred látja el védelmüket, elmondta: a korábban Szász bántalmazása miatt indított nyomozás gazdája a BRFK, így ők szervezik meg az elnöknek és családtagjainak védelmét is. Tegnap hallgatták ki a BRFK életvédelmi osztályának munkatársai Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét. Bodnár Zsolt ezredes, a BRFK nyomozó főosztályának vezetője úgy tájékoztatott, hogy a vizsgálat és a kihallgatás során eddig nem jutottak olyan információhoz, amelynek alapján összefüggés lenne a korábbi megveretés és a veszélyes fenyegetés között. Az írásszakértői vélemény eredménye két hét múlva várható, addig a levél továbbításának módját és indítékát vizsgálják a nyomozók.
Súlyos kifogásokat fogalmazott meg a PSZÁF a tőkepiaci törvény tavaly év végi módosítása előtt, amely a befektetési vállalkozások ügyfélszámla utalásait érintette – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint a szervezet nehezményezte, hogy a jogalkotó úgy kívánja a brókerek számára új tevékenység végzését – amely az ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatás – lehetővé tenni, hogy nem gondolta végig ennek következményeit. A törvény módosítása alkalmas lehet – a PSZÁF szerint – a pénzmosási szabályok megkerülésére és az adózási, illetőleg a bírósági végrehajtási ügyekkel kapcsolatban is problémákat vet fel. Olyan tevékenységet engedélyez a befektetési vállalkozások számára, amelyet csak a jóval tőkeerősebb hitelintézeti terület végezhet – érvelt a szervezet. Információink szerint a kormány elfogadta azokat a brókerházaktól érkező – némely esetekben hamis versenyhátrányra hivatkozó – érveket, amelyek azért nem helytállók a felügyelet szerint, mert a befektetési vállalkozások semmiféle versenyhátrányban nincsenek, mert ők nem a pénzforgalmi számlát, hanem speciális nyilvántartást vezettek, amit formailag lehet csak számlának nevezni. A törvénymódosítás alapján született meg az annak végrehajtását biztosító kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy a brókercégek ne csupán a nekik megbízást adó ügyfél hitelintézeténél vezetett bankszámlájára utaljanak pénzt.
A K&H Equities Rt. augusztus 8-i hatállyal megszüntette Zimonyi Mariann back office vezető mint ügyvezető, üzletág-irányító és Tóth Róbert üzletág-irányító, üzletkötő munkaviszonyát – közölte a brókercég. A vezérigazgatótól a fiókvezetőn át az egyszerű adminisztrátorig éveken keresztül legalább 10-12 ember segítette a sikkasztással és pénzmosással is gyanúsítható Kulcsár Attilát – olvasható a Figyelőben. A lap azt állítja: a bróker – miután felfüggesztették a munkavégzés alól – a K&H Equities felügyelőbizottsági elnöke, Orosz András segítségével még bejutott a K&H Medicina Egészségpénztár irodáiba, hogy az utolsó pillanatban a bank gépein hamis ügyfélkimutatásokat gyártson, leveleket írjon és dolgozzon. A Figyelő szerint Rejtő E. Tibor, a pénzintézet lemondott vezérigazgatója részletesen ismerte Kulcsár üzleti tranzakcióit, sőt több esetben maga is kezdeményezője volt ezeknek.
Azt állítja a K&H Equities két ügyfele, hogy a brókerház az általa is elismert követelést a PSZÁF határozatára hivatkozva csak akkor fizeti ki, ha minden más igényükről lemondanak. Muskovszky Gábor ügyvéd szerint mindez elfogadhatatlan az ügyfelei számára. Közölte: a PSZÁF-nek ez a magatartása bizonyos elemeiben zsaroló jelleget mutat, és felveti a felügyelet kártérítési felelősségének kérdését is.
***
Erőpolitika
1994. május 24.: Három fiatalember törni-zúzni kezdett az Új Demokrata című lap szerkesztőségében.
1996. október 3.: Az MDF XI. kerületi szervezetének irodáját lőtték be – feltehetően csúzliból – két csapágygolyóval.
1998. március 12.: Az FKGP Belgrád rakparti székháza előtt találtak robbanószerkezetet egy nejlonzacskóban. A szakemberek a pokolgépet hatástalanították.
1998. március 16.: A Torgyán József házánál történt detonáció megrongálta a politikus lakását és ügyvédi irodáját. A társasházban hat család lakott, személyi sérülés nem történt.
1998. május 1.: Kevéssel éjfél előtt Szájer József fideszes képviselő lakása előtt robbant pokolgép. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár több millió forintos volt. A szerkezetet a hetven ember által lakott társasház lépcsőházában hozták működésbe.
1998. május 24.: Az MDF XXII. kerületi párthelyisége előtt robbanás történt, aminek következtében két személy könnyebben megsérült.
1998. június 15.: Hajnalban a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbantottak. Az egy kilogrammnyi robbanóanyag nem sebesített meg senkit.
2002. február 12.: A főváros XIII. kerületében az esti órákban Oláh Jánost, a MIÉP országgyűlési képviselőjelöltjét ajánlószelvények átadása miatt hívták le ismeretlenek. Ajánlószelvényt nem kapott, helyette két férfi baseballütővel megtámadta, és súlyosan bántalmazta.
2002. március 13.: Kiskunhalason megverték az MDF szanki elnökét.
2002. március 14.: Templomból hazafelé jövet brutálisan bántalmazták Ehmann János bicskei MDF-es aktivistát. Ehmann állítása szerint a támadó kocsija színben és típusban is megegyezett a helyi képviselő-testület egyik MSZP-s tagjának autójával.
2002 júliusa: A kapolcsi fesztiválon Loppert Dániel árulónak nevezte Medgyessy Péter miniszterelnököt. Ezt követően Loppertet első fokon rendzavarás vétsége miatt elmarasztalta a bíróság, másodfokon azonban megszüntették ellene az eljárást.
2002 decembere: A rendőrség elkobozta egy személytől a Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök közös, december 1-jei ünneplése ellen tiltakozó tüntetést propagáló, sokszorosításra szánt szórólapját. A tiltakozást azért szervezték, mert a két kormányfő az Erdély Romániához csatolását kimondó gyulafehérvári határozat emlékére koccintott egymással.
2003 februárja: A rendőrség házkutatást tartott a Civilek a Békéért demonstrációján részt vevő egyik tüntetőnél, akinek transzparensén – Medgyessy Péter politikai pályafutását illusztrálandó – az amerikai és az európai uniós zászlók mellett a sarló-kalapács és vörös csillag is megjelent. Barna Tibor ellen az ügyész vádat emelt, aminek a bíróság nem adott helyt.
2003 februárja: A Váci Városi Bíróság helybenhagyta a helyi rendőrkapitányság határozatát, amelyben 40-40 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek két tüntetőt, mivel szeptemberben az önkormányzati választási kampány miatt a városba látogató Medgyessy Péter ellen több száz társukkal együtt demonstráltak. Végül mentesültek a bírság alól.
2003. március 20.: Magukat a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársainak kiadó személyek tájékoztatták a Sajtóklubnak helyet adó Szent László Televízió producerét, hogy információik szerint kézigránátot készülnek dobni a stúdióra, ha tovább sugározzák a műsort. A televízió erre hivatkozva felmondta a szerződést a Sajtóklubbal.
2003. június 16.: Ismeretlen elkövetők megtámadták Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
2003. augusztus 11.: Szász Károlyt és családját levélben életveszélyesen megfenyegették.
origo.hu
Megszólalt a Bőnyben megkéselt diák édesanyja - ezt mondta a támadóról
