Az ünnepi rendezvény a Közlekedési Múzeum útját követte a Városligetből az Északi Járműjavítóba több mint száz, veterán és oldtimer járművel. A felvonulás 11 órakor indult a Hősök teréről, majd a Népliget érintésével érkezett meg az Északi Járműjavító területére. Itt a látogatók első ízben tekinthették meg az új időszaki kiállítást Mivel megyünk? – Energiamix a közlekedésben címmel a Dízelcsarnokban.
A Közlekedési Múzeum eddigi legnagyobb kiállítása
Emberi létünkből fakad, hogy mindig megyünk valahová… Miközben az autó gázpedálját vagy éppen a villamos leszállásjelző gombját nyomja, az ember bele sem gondol, hogyan jutott idáig a technológia, és hogy éppen mivel megy az, ami viszi. Bolygónk kétségekkel teli jövője szempontjából azonban korántsem mindegy, hogy milyen járművekkel, milyen környezeti terheléssel jutunk el úti célunkhoz.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a 2023-ban nagy sikerrel megrendezett Bringára váltva kiállítás után idén, 2024-ben, Mivel megyünk? – Energiamix a közlekedésben címmel mutatja be éves időszaki kiállítását.
A tárlat az Északi Járműjavító hatezer négyzetméteres csarnokában, négy szekción keresztül járja körül, hogy mely korszakokban, milyen energiahordozók felhasználásával jutott előre az emberiség, és eközben hogyan nőtt a közlekedési eszközök hatásfoka.
Az első szekció – Gőzerővel! címmel – a szénkorszak technológiai fejlődését és gazdasági fellendülését, míg a második – Felvillanó lehetőségek címmel – a villamosítás elterjedését mutatja be. A harmadik szekció – Tele kérem! címmel – arról számol be, hogyan vált a kőolaj elsődleges energiahordozónkká, és ennek milyen társadalmi és környezeti hatásai érzékelhetők ma is. A negyedik szekció Merre tovább? címmel ismerteti a jelenkor energiafelhasználását és az útkeresést az alternatív üzemanyagok és hajtásmódok irányában.
A Mivel megyünk? – Energiamix a közlekedésben a múzeum 125 éves történetének legnagyobb alapterületű kiállítása: harminchat különleges járművet és hatvanöt műtárgyat mutatnak be.
Először tekinthető meg újra a múzeum An–2-es repülője, immár új fényezéssel. A tárlaton többek között szerepel az idén százéves MÁV 424,001-es „Bivaly”, vagy a „Szellem” néven is elhíresült 242.001-es és a 109.109-es gőzmozdony, továbbá egy Csepel D450-es tehergépkocsi és egy Ford T-modell is.
A kiállítás megvizsgálja, hogy a technológia hogyan tette az emberiséget energiafüggővé, és azt is, hogy ez milyen környezeti, illetve világpolitikai és gazdasági krízisekhez vezetett. Elegendő csupán a nagy kőolajválságra, a nyersanyagkészletekért folyó háborúkra, vagy a Magyarországon is tapasztalható extrém időjárási körülményekre gondolni.
A tárlat azonban bemutatja azt is, hogy milyen alternatív lehetőségek állnak rendelkezésre az energiafogyasztást és a közlekedést tekintve ahhoz, hogy a jelenlegi és a következő nemzedékek is egy élhető bolygón lakhassanak.
Körüljárja, hogy a pozitív változásért mit tehet a világpolitika, mit tehet egy város, és mit tehet az egyén. Hiszen az ember egyéni döntéseinek, kényelmi igényeinek megváltoztatása is képes elindítani globális folyamatokat. Ezért árnyaltan mutatják be az energiapolitikában kétségtelenül jelen lévő vitás kérdéseket, de a társadalmi jelenségeket kihasználó „greenwashing” problematikájára is felhívják a figyelmet.
A kiállításon számtalan meglepő ténnyel találkozhatnak a látogatók.
Csak a példa kedvéért néhány adat, ami az újdonság erejével hathat:
- Magyarországon 1817-ben indult el az első dunai gőzhajó, az ország első vasútvonalát pedig 1846-ban adták át.
- Pesten a mai Kálvin tér és Újpest-Városkapu között nyitották meg az első lóvasúti vonalat 1866-ban. Végül összesen 12 vonalat építettek ki a fővárosban 1889-ig.
- A gőzkorszakban komoly problémát jelentett, hogy a megtermelt energia jelentős része hő formájában távozott. A leghatékonyabb gőzmozdonyok esetében is közel 90 százalékos volt az energiaveszteség.
- A XX. század elején a villamosok mellett bármily meglepő, már az elektromos autók is megjelentek. Az elektromos áram tárolása és szállítási infrastruktúrájának kiépítése azonban olyan problémát jelentett, ami teret engedett a motorizáció robbanásszerű fejlődésének.
- Az elektromos autózás elvét 1829-ben Jedlik Ányos villámdelejes forgonya alapozta meg, ez volt az első egyenáramú villanymotor. Az első ilyen elven üzemképes kocsi elindulásáig azonban egészen 1884-ig várni kellett. Ezt követően több működő típus is elkészült Angliában, Németországban és Amerikában is. Az első elektromos autók megjelenésükben rendkívül hasonlítottak még az elegáns lovashintókra.
- A bécsi Lohner cég 1910-ig már több mint 300 darab elektromos autót készített.
- A kontinentális Európa első föld alatti villamosvasútja Budapesten, az Andrássy úton épült meg, mindössze kilenc hónap alatt.
- 1933-ban az USA-ban készült el a világ első modern, tízfős utasszállító repülőgéptípusa, a Boeing–247-es, 2023 legforgalmasabb napján pedig már 18 és fél millió ülőhelyet biztosítottak utasaiknak a légitársaságok.
- Magyarország éves vízi áruszállítása – melynek hazai központja a Csepeli Szabadkikötő – jelenleg több mint 5,2 millió tonnát tesz ki.
A rengeteg információ mellett mind a négy szekcióban mikrotörténelmi példákon keresztül a „kor emberét” is megszólaltatják egy-egy jellemző, könnyed történettel.
Látványos nagyjárművei, történelmi mozdonyai, ikonikus repülőgépe, különleges műtárgyai, modern, interaktív installációi, korhű fotói és filmanyagai segítségével a múzeum igyekszik teljes képet adni a közlekedés kézzelfogható történetéről: arról, hogy mivel mentünk egykor, és mivel kellene mennünk ma.
A Közlekedési Múzeum Mivel megyünk? – Energiamix a közlekedésben című időszaki kiállítása 2024. május 1-jétől október 31-ig látogatható.
