A „szoborügy” rövid története

Az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról három éve hozott határozatot a román kormány Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter közbenjárására. A döntés után román nacionalista csoportok tüntettek Zala György alkotása ellen, melyet az aradi minorita rendház udvarába szállítottak. A rendházban már nem él magyar szerzetes. Az aradi önkormányzat 1999-ben elutasította a kormányhatározat végrehajtását, ám a 2000-es választások után az RMDSZ és a kisebbségben kormányzó Román Szociáldemokrata Párt együttműködési megállapodást írt alá, a feltételek közt megemlítve a szobor visszaállítását is. A két párt megyei szervezetei által aláírt protokollum értelmében tavaly az aradi városi tanács 90 millió lejt (közel 700 ezer forintot) utalt ki a szobor elhelyezését lehetővé tevő városrendezési terv elkészítésére, majd 2002 novemberében 2,2 milliárd lejt (kb. 15 millió forintot) irányoztak elő az emlékmű költségeire.
Az emlékmű restaurálására Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész vállalkozott. A Tűzoltó térre tervezett újraállítás idejét 2003. október hatodikára tűzték ki.
A költségek fedezésére nonprofit egyesületet hozott létre az RMDSZ aradi szervezete, ám alig százhúszezer forint gyűlt össze a téglajegyekből. Időközben kiderült, hogy a szoborcsoport jobb állapotban van, mint gondolták, így csak hetvenötmillió forintra volt szükség a restaurálás befejezéséhez. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke anyaországi támogatást ígért, az MDF békéscsabai szervezete magyarországi önkormányzatok és magánszemélyek adakozásából közel hétmillió forintot kalapozott össze.
Az idén májusban a jelentéktelen súlyú kormánypárt, a Román Humanista Párt kijelentette: nem az ezeréves Magyarországot jelképező Szabadság-szobrot, hanem a románok nagy egyesülésének szobrát kell felállítani Aradon. Adrian Nastase kormányfő ezt követően kijelentette: a román kormányt nem érdekli az aradi emlékmű újbóli felállítása és nem is támogatja azt. Szerinte a szoborcsoport nem az egyetértést sugallja.
Júniusban megkezdődött a szobor talapzatának rekonstrukciója, rá egy hónapra Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy magyarországi közalapítványok összesen 70 millió forinttal támogatják az újraállítást. Szeptemberben a román kultusztárca műemlékbizottsága a szobor ellen foglalt állást, ám ez a helyi RMDSZ szerint csupán ajánlás értékű, ezért nem álltak le a munkálatokkal. Markó Béla RMDSZ-elnök előbb Adrian Nastaséval, majd Ion Iliescuval tárgyalt a kérdésről, de nem sikerült megegyezniük. Szeptember közepén a helyi szakhatóság formai okokra hivatkozva leállíttatta a szobor alapzatának építését és a tér felújítási munkálatait. A román miniszterelnök Markó Bélának azt javasolta: az emlékművet egy megbékélési parkban kellene felállítani más alkotások társaságában.
A szoborügyben Medgyessy Péter kormányfő levelet írt román kollégájának, mire válaszul Adrian Nastase kifejtette: a román közvéleményben nagyfokú érzékenység tapasztalható azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet az emlékmű hordoz, ez pedig a múltra és nem a jövőre vonatkozik.
Corneliu Vadim Tudor szélsőséges politikus szerint a szobor annak a tizenhárom magyar tábornoknak kíván emléket állítani, aki 1848–49-ben több mint negyvenezer román meggyilkolásáért volt felelős.
Ion Iliescu budapesti látogatásán is napirendre került a kérdés, ám megoldást nem sikerült találni.
Szeptember tizenhetedikén az RMDSZ operatív tanácsa visszakozott, elfogadta a megbékélési park ötletét.
Medgyessy Péter keddi, bukaresti látogatásán sem sikerült eredményt elérni. A magyar kormányfő beismerte: felmerült, hogy a szoborügy miatt lemondja a látogatását, de a kedvezménytörvény fontossága miatt végül mégis elutazott Bukarestbe.