Míg Magyarországon a közszolgálati médiumok működtetéséhez szükséges előfizetési díj eltörlése váltott ki ellenérzéseket, addig Nagy-Britanniában több közéleti személyiség épp annak megléte ellen indított harcot. „Öld meg az előfizetési díjat!” – állt a brit baloldali New Statement címlapján, mellette egy rajzon pedig a BBC egyik vezetője, Greg Dyke volt látható halántékának szegezett pisztollyal.
Kétségtelen, hogy az évi 2,5 milliárd fontos közvetlen bevétel megszüntetése a BBC kivégzésével lenne egyenlő, sokan azonban ezt sem bánnák.
Bár az előfizetési díjakból eldorádói médiahelyzet valósult meg – nyolc tévécsatornát, tíz rádióhálózatot, több mint 50 helyi adót és különböző internetes portálokat hoztak létre, több ezer különböző filmet, gyermek- és kisebbségi műsort, élő közvetítést és médiaképzést támogatnak úgy, hogy a BBC nézőinek nem kell félóránként intelligens mosóporokról és intimbetétekről szóló reklámfilmeket nézniük. Ennek azonban nagy ára van: évente 116 font – amely alól csak a 75 éven felüliek és a vakok mentesülnek, a diákok és a hátrányos helyzetűek csak kedvezményt kapnak. Annak ellenére, hogy az előfizetési díj naponta (32 penny) kevesebb, mint amennyibe egy adag sült krumpli kerül, egyre többen gondolják úgy, hogy ennyiért sincs szükség kulturális, gyermek-, szórakoztató, hír- és parlamenti tévécsatornára, digitális televízióadásra, különböző zenei stílusú és közszolgálati műsorokat sugárzó rádióadókra. Az alacsony jövedelműek számára ez az összeg is igen megterhelő. (Az átlagjövedelem az Egyesült Királyságban óránként 10 font, a minimálbér óránként valamivel több, mint 4 font.)
A helyzet komolyságát jelzi, hogy egy oxfordshire-i lakos, Jean-Jacques Marmont, aki ellen már tíz éve vádat emeltek a díjfizetés megtagadása miatt, többedmagával eljárást indított a BBC ellen, mert szerinte az adó sérti az európai alkotmányt, az Egyesült Királyság emberi jogi törvényeit, és a jelenleg háztartásonként évi 116 fontra rúgó összeg jogtalanul avatkozik bele a családok életébe. Jonathan Miller, a Sunday Times újságírója szintén az emberi jogokra hivatkozva megtagadta a díjfizetést, majd amikor a bíróság pénzbüntetésre kötelezte, megesküdött, hogy európai jogi fórumokig viszi az ügyet. A „liverpooli hatok” néven ismert, öt egyedülálló szülőből és egy bevándorlóból álló csoport jogi képviselője szerint az előfizetési díj tisztességtelen adó, amely aránytalanul sújtja a szegényebb embereket. Az egykori szovjet bevándorló, Vlagyimir Bukovszkij pedig kampányt indított, hogy ötezer nem fizetőt toborozzon.
Az „ellenálló” brit lapok dühös publicistái az előfizetési díjat a Margaret Thatcher által bevezetett rossz emlékű adóhoz (poll tax) hasonlítják, amely miatt 1990-ben erőszakos felkelésekre került sor a szigetországban. David Cox televíziós szakember a New Statement előbb említett számában például így lázítja a közvéleményt: „A kereskedelmi tévécsatornák és a rádióadók elterjedése miatt nincs többé szükségünk közszolgálati adóra a média sokszínűségének fenntartásához… főként, hogy a BBC a társadalom által szavatolt adományon a kereskedelmi televíziókat másolja.” A BBC-nek, ennek az „öntörvényű állami dinoszaurusznak” egyáltalán nincs helye egy olyan világban, amelyben még az állami egészségügy is decentralizált – írta cikkében. A közszolgálati média szerinte számolatlanul szórja a szegény emberek pénzét különböző csatornákra és szolgáltatásokra, például műholdas és digitális televízióra, amelyet a lakosság nagy része anyagi okokból nem is tud fogni, majd bemérőkocsikkal vadássza a díjat be nem fizetőket.
A másik lázadó, Miller szerint is felháborító, hogy a BBC legutóbb 150 fontra perelt egy tinédzserkorú anyát, és évente még körülbelül 150 ezer létminimumon élő ember lakására küldi ki ellenőreit, akik eljárást kezdeményeznek a jogtalanul tévézők ellen.
De mint minden ügynek, ennek is vannak ideológiai-politikai vonatkozásai. Sokszor leírták már, hogy a BBC – a kormánnyal való legutóbbi szembeszegülése ellenére – már rég nem a kultúra és a politikai korrektség eszményképe. A rádióállomások hangvétele egyre durvul, a riporterek már nem a nyelvi normát, hanem a szlenget beszélik, és ami még elkeserítőbb: a műsorokban egyre nagyobb teret nyer a trágárság. A BBC nem tartja a kulturális színvonalat, hanem szolgai módon alkalmazkodik az új Britanniához – írta Peter Hitchens a konzervatív Spectator hasábjain, utalva Tony Blair kormányfő új országot formáló politikájára. A konzervatívok főleg a „multi-kulti” stílust bírálják, a díjellenes kampányt szervező Bukovszkij pedig azt sérelmezte, hogy a közszolgálati csatornák kritikátlanul tájékoztatják a közvéleményt az európai integrációról. Peter Hitchens Újítsd meg a BBC-t, ne öld meg! című cikkében azt állítja, hogy ugyan „a BBC elfogultsága roppantul finom, szinte sohasem szándékos és legnagyobb részben teljesen öntudatlan”, a brit közmédia mégis balra húz, de nem is pártpolitikailag, hanem kulturális és világnézeti szempontból. A műsorokban szinte kizárólag liberális személyek szólalnak meg vagy szerepelnek, a BBC-nézők a konzervatívokat nem is ismerik – ezt egy nemrégiben készült felmérés is bizonyítja. Akiket mégsem lehet kihagyni, azokat pedig – Magyarországon úgy mondjuk – démonizálják. Elég csak arra gondolni, hogy a BBC az álszent politikai korrektségnek és a tabuknak köszönhetően – mint például az illegális bevándorlás – könnyen képes szélsőségesnek, rasszistának beállítani olyan közéleti személyiségeket, akik rámutatnak a liberális tematizálás folytán szőnyeg alá söpört problémákra.
A toryk (konzervatívok) – akik évtizedekkel ezelőtt megnyitották a médiapiacot a kereskedelmi csatornák előtt – azért is támadják a BBC-t, és támogatják az előfizetési díj eltörlését, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek azoknak a televízióknak, amelyek támogatás nélkül, csupán hirdetési bevételeikből élnek. (Ebből a szempontból a brit televíziós piac fordítottja a magyarénak.)
A BBC vezetői természetesen védik intézményüket és az előfizetési díjat is, mondván, annak nincs alternatívája. A brit közszolgálatnak most azért is kell lobbiznia, mert 2006-ban a parlamentnek döntenie kell a licenc megújításáról. Greg Dyke, a BBC igazgatója szerint nincs olyan konstrukció, amely a jelenlegi rendszert kiválthatná. Ha kódolt előfizetéses csatornákká alakítanák a közszolgálati adókat, akkor a technikai lehetőségek miatt kevesekhez jutna el az adás. Hirdetésekből a BBC nem tartható fenn, ha pedig a központi költségvetés állná a kiadásokat, akkor elveszne a politikai függetlenség. (E függetlenségről csak annyit, hogy a BBC elnöke, Gavyn Davies a Munkáspárt anyagi támogatója és jó barátja a jelenlegi pénzügyminiszternek.)
„A fizetési rendszer bármilyen átalakítása épp azt semmisítené meg, amely a BBC-t olyan fontossá teszi Nagy-Britanniában: az univerzalitást. Mindenki – társadalmi helyzetére, származására, életkorára és lakhelyére való tekintet nélkül – megkaphatja a BBC-t” – érvelt korábban Dyke, akinek az iraki háború jogosságát megkérdőjelező BBC-riport és a Kelly–Gilligan ügy óta már nemcsak társadalmi, hanem erős politikai nyomással is számolnia kell. A BBC jelenlegi vezetését több helyről is figyelmeztették, hogy az előfizetési díj megújítása már nem áll olyan jól, mint a kormánnyal való összekülönbözés előtt. A Független Televíziós Bizottság (ITC) [a brit ORTT – A szerk.] egyenesen azt üzente, hogy a BBC nagy bajban van, és kemény csatára kell számítania a megújítási eljárásban. A baloldali Guardian által megszólaltatott tévés vezetők többsége már temetni kezdte a BBC-t, és azt valószínűsíti, hogy az intézmény a Kelly–Gilligan ügyben eljáró úgynevezett Hutton-bizottság vizsgálata folytán a kormány irányítása alá kerül.
„Azt hiszem, hogy alaposan át kell tekinteni a licencdíj szerződésének minden egyes elemét. Meg kell vizsgálni a BBC kereskedelmi működését, műsorainak kiegyensúlyozottságát, és hogy betartják-e az újságírás normáit” – jelentette ki vészjóslóan Patricia Hodgson, egy korábbi vezető beosztású BBC-munkatárs.
Lehet, hogy a politika egy csapásra megoldja az előfizetési díjat ellenzők gondját, akik megtakaríthatják az évi 116 fontot? Azután már csak az lesz a kérdés, hogy milyen árat kell fizetniük a brit közszolgálat függetlenségének teljes elvesztéséért.
origo.hu
Házasságokkal is épül a hálózat Magyar Péter és főnöke körül – videó
