Mentőakció a Mátyás-templomért

A budavári Mátyás-templom tornyából tiszta időben egészen Gödöllő határáig el lehet látni. Olyan körpanoráma tárul a látogató szeme elé, amellyel Budapest egyetlen másik épülete sem dicsekedhet. Csakhogy: ha valaki veszi a bátorságot, hogy megmássza a torony tetejébe vezető 257 lépcsőfokot, jó, ha alaposan szemügyre veszi, hogy útközben hol és miben kapaszkodik meg. A magasban található kőfaragványok ugyanis az utóbbi időben olyan erőteljesen kezdtek mállani, hogy a felújításuk elkerülhetetlenné vált. Az életveszélyes állapotot azonban a plébánia önerőből már nem tudja helyrehozni. Ezért ehhez állami segítségre van szüksége. Pedig a körpanoráma a főváros egy újabb turisztikai látványossága is lehetne.

A katolikus egyház 1999 nyarán lett újra a templom tulajdonosa. Ezzel óriási anyagi terhet vállalt magára, hiszen a szakemberek már akkor is tisztában voltak azzal, hogy az épület állaga rohamosan romlik. A közvélemény azonban minderről csak a 2001 nyarán bekövetkezett homlokzati kőhullásokat követően értesült. Mint azt Varjú Imre kanonoktól, a budavári Nagyboldogasszony-főplébánia plébánosától megtudtuk: az egyház 1998-ban, a tulajdonváltás hírére azonnal megkezdte a templomépület teljes körű diagnosztikai vizsgálatát, amely 2001-ig tartott. Mivel jelentősebb önálló bevételi forrásokkal nem rendelkezett, ezért ebben az esztendőben pályázati támogatással bevezették a belépőjegy-rendszert. A plébános elmondta, abban az időben sokan rossz szemmel nézték: pénzt kell fizetni azért, hogy bemehessenek a Mátyás-templomba. Azonban mégis ez tette lehetővé, hogy olyan anyagi alapra tegyenek szert, amely révén a szükségessé vált kisebb felújítási munkálatokat állami segítség nélkül is el tudták végezni. A nagyobb beázásokat a tetőszerkezet folyamatos karbantartása révén megszüntették. Csakhogy a rézlemezek elöregedtek, az épületgépészet pedig teljes egészében elavult. A folytatásra azonban már nincs pénz.

Tegnap újabb biztonsági intézkedéseket kellett bevezetni: három úgynevezett életvédelmi tetőt szereltek a bejáratok fölé. A magasból ugyanis immár két éve zuhannak alá az esetenként 50-60 kilogrammos tömegű, faragott kőelemek. Mint ismeretes, a lezuhanó kőelemek és a Zsolnay kerámiák miatt elsőként a nyugati és északi homlokzat előtti területet kellett 2001-ben ráccsal elkeríteni. Most a központi díszkapu, a Mária-kapu, valamint a Hilton szálló felőli kapu fölé emeltek egy-egy életvédő tetőt. Mátéffy Balázs, a templom kulturális központjának igazgatóhelyettese szerint ezzel a templom köré épített kör bezárult. Hangsúlyozta: a helyzetet csak nehezíti, hogy a Mátyás-templom nemcsak hitéleti, hanem jelentős kulturális és turisztikai feladatokat is ellát. Szerinte mindez szükségessé teszi a jelenleg rendelkezésre álló terek bővítését. Ezért egy olyan bővítési és rekonstrukciós koncepciót dolgoztak ki, amely az épület helyreállításán túl a falakon kívül 2300 négyzetméterrel, a falakon belül pedig 300 négyzetméterrel növelné meg a rendelkezésre álló belső teret. Az utcaszint az elmúlt 800 év feltöltése révén mintegy négy méterrel megemelkedett. Ez egy olyan, még a régészek által is feltáratlan földréteget jelent, amelyet a megfelelő kutatás és beépítés után kiállítótérré lehetne alakítani. A látogató a templom külső oldalfala melletti lépcsősoron mehetne le az eredeti, IV. Béla királyunk idejében használatos utcaszintre, és ott megtekinthetné azokat a romokat, amelyek az istenháza különböző átépítéseinek emlékeit őrzik. Itt nagyobb kiállítótér is szóba jöhet. Mindezt úgy, hogy a jelenlegi utcaszint nem változna, hiszen az egész továbbra is a föld alatt lenne.

Fenyő Róbert, a Mátyás-templom kulturális központjának igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rekonstrukció felelősen csak állami segítséggel folytatható. Ezzel Varjú Imre kanonok-plébános is egyetért. Szerinte a nemzeti önbecsülésünk ápolását is szolgáló Mátyás-templom megóvását nem akadályozhatja a pénz hiánya. Gulyás Kálmán, az egyházi ügyekkel megbízott államtitkár lapunk kérdésére elmondta: a most még csak körvonalazódó jövő évi költségvetésben az idén befejeződött bazilikával azonos soron, nevesítve szerepel majd a Mátyás-templom renoválására elkülönített keret. A pontos összeget azonban nem tudta megmondani. Lapunk úgy tudja: a bővítési és a legszükségesebb rekonstrukciós munkálatokat mintegy hatmilliárd forintból meg lehetne valósítani.

Zsámbéki Újjáépítés
Az augusztusban súlyos tűzkárt szenvedett zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola teljes helyreállítására mintegy 1,6 milliárd forintra lenne szükség – közölte a székesfehérvári megyés püspök. Az épület rekonstrukcióját a kor követelményeinek, az európai uniós szabványoknak megfelelően, a műemléki előírások betartásával kell elvégezni – mondta Spányi Antal. Első lépésként még az idén mintegy 220 millió forintos költséggel ideiglenes tetőt emelnek. Azt követően készülnek el az újjáépítés tervei, s látnak hozzá a végleges helyreállításhoz. Emlékezetes: a katolikus főiskola tetőszerkezete ez év augusztus 18-án égett le. A tűzben a kápolna fémharangja is megolvadt, a harangláb pedig ledőlt. Födémek szakadtak le, s a berendezések jelentős része is használhatatlanná vált.