Igencsak megkésve került a kezembe a Magyar Nemzet 2003. július 21-i száma, benne a Külhonban méltón emlékeznek Rákóczira című cikkel. Amilyen örömmel értesültem belőle a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület tevékenységéről és a számomra meglepetést jelentő Bad Kissingen-i Rákóczi-kultuszról, olyannyira sajnálom, hogy egyetlen szó sem esett Tekirdagról, azaz ahogyan mindannyian ismerjük: Rodostóról. Hiszen ha valahol a világon fellelhető emlékhelyek közül van Rákóczi-kultusz, ott ennek valóban számtalan jelét tapasztalhatjuk. Nemcsak azt, hogy testvérvárosi kapcsolat alakult a Rodostó és Sárospatak között, vagy azt, hogy eleven testvérkapcsolat fűz össze tekirdagi és kecskeméti iskolákat; nemcsak azt, hogy az évek folyamán az Isztambulba tartó turistabuszok sok százezer magyar utasa tért be a városba, és tette le az emlékezés koszorúit a Rákóczi-ház előterében, hanem azt is, hogy a törökök is magukénak érzik a „magyar király” emlékét, városuk nevezetességei között tartják számon a Rákóczi Múzeumot, a Magyarok utcáját vagy a Rákóczi-kutat. A tengerparti Függetlenség és béke parkban hatalmas szobrot emeltek a fejedelemnek, a szobor környezetében nevelkedő fácskákat pedig magyar és török nobilitások (többek között a két esztendeje hivatalos törökországi útja során odalátogató Orbán Viktor miniszterelnök) ültették. Sőt szobra van Mikes Kelemennek is egy olyan országban, ahol Ender Aratnak, a Török Köztársaság előző budapesti nagykövetének szíves közlése szerint addig Florance Nightingale volt az egyetlen külföldi, akinek szobrot állítottak.
A városban július 5-én és 6-án ankarai nagykövetségünk, isztambuli főkonzulátusunk, az NKÖM, valamint a tekirdagi kormányzóság és a polgármesteri hivatal által szervezett rendezvénysorozattal emlékeztek meg a Rákóczi-évről. A Rákóczi Múzeum előtt tartott ünnepségen többek között az ENSZ Menekültügyi Hivatalának ankarai igazgatója mondott beszédet, török iskolások énekeltek magyar népdalokat, a zenekar pedig kuruc nótákat játszott; kiállítás is nyílt Alkotó magyarok címmel, és konferenciát tartottak a Rákóczi-szabadságharc és II. Rákóczi Ferenc jelentőségéről.
A Magyar–Török Baráti Társaság – amelynek tagjai hosszú évek óta rendszeres látogatói ennek a vendégszerető városnak, s résztvevői/szervezői sok-sok közös programnak – ezúttal ötvenfős küldöttséggel képviseltette magát az ünnepségeken.
Tasnádi Edit
a Magyar–Török Baráti Társaság főtitkára
origo.hu
QR-kódos csalás terjed parkolóautomatáknál
