A visszásságokról szóló jelentés érzékeny időszakban született, mivel Brüsszel éppen a migrációról szóló tervezet végrehajtására készül. A nyomozás még 2022-ben kezdődött névtelen bejelentések alapján, és idén tavasszal zárult le. Az OLAF jelentése, amelyet márciusban megosztottak az Európai Parlament képviselőivel, azt állítja, hogy az ügynökség vezetése nem a szervezeti igények, hanem egyes személyek karriercéljai miatt alakította át a jogi, beszerzési és infrastruktúra-részlegeket, és baráti alapon juttatott középvezetői posztokat az érintetteknek.

Fotó: AFP
Újabb korrupciós botrány rázza meg Brüsszelt
Nina Gregori, az ügynökség ügyvezető igazgatója tagadta a vádakat. Írásos közleményében azt írta:
Az OLAF jelentésében felhozott állítások nem nyertek bizonyítást, nem állapítottak meg szabálytalanságot, és semmilyen fegyelmi büntetést nem kaptam.
Gregori elmondta, hogy nem játszott szerepet a problémás személyek kinevezésében, mivel, állítása szerint, még 2019-es kinevezése előtt vették fel őket.
Minden, az úgynevezett szűk baráti körre vonatkozó állítás puszta szóbeszéden vagy meg nem nevezett tanúk megalapozatlan vádjain alapult, magyarázat vagy bizonyíték nélkül
– mondta. Hozzátette, hogy a pandémia és a fokozódó migrációs válság indokolttá tette az ideiglenes kinevezéseket, mivel a hagyományos toborzási eljárásokat felfüggesztették.