Két évvel ezelőtt lépett hatályba a tőkepiaci törvény, amelyet az uniós jogharmonizáció keretében fogadott el az Országgyűlés. E törvény betűje szerint nyilvános részvénytársaságban csakis nyílt ajánlattétellel lehet döntő tulajdonhányadot szerezni. Így a Postabank eladására kiírt tender akár semmisnek is nyilvánítható, mivel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ezt nem vette figyelembe, noha a Postabank alapítói okmánya szerint (de nagyjából kétezer kisrészvényese miatt is) nyilvános rt. Márpedig a nyilvános tender formájában és tartalmában is különbözik attól a zárt pályázattól, amit az ÁPV Rt. a Postabank eladása kapcsán lefolytatott. A nyílt eljárás egyik legfontosabb jellemzője, hogy az Állami Szervezetek Pénzügyi Felügyeletének engedélyeznie kell a vevőjelölteknek azt, hogy részt vehessenek a tenderen.
Kalmár István, a Magyar Posta (MP) Rt. korábbi vezérigazgatója arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy eleve csalóka az Erste Bank Rt. által felkínált 101 milliárdos vételár, mert a pénzintézetet valamilyen módon ki kell vezetni az MP Rt. könyveléséből. Mint ismert: a Postabank nem az ÁPV Rt. tulajdona, hanem az MP Rt.-é, az ÁPV-nek csak értékesítési szerződése volt a bankra a postával. Kalmár István szerint a posta könyveiből a bankot a cég nagyjából 45 milliárd forintos saját tőkéjének leszállításával, valamint a vételár osztalék formájában való kifizetésével lehet kivezetni. Ez viszont azt jelenti, hogy az alaptőke-leszállítás után nagyjából hetvenmilliárd forint vonható ki osztalék formájában, ebből viszont – a húszszázalékos osztalékadóval számolva – hozzávetőlegesen 14 milliárd forint az APEH-en keresztül kerül a költségvetés általános bevételeihez. Innentől kezdve nyoma vész a vételár egy jelentős részének, amit akár sör és virsli vásárlására is felhasználhat a kormány – jegyezte meg Kalmár István.
A tender törvényi hiányosságain túlmenően bankszakemberek elvi szinten is kifogásolják az utolsó állami lakossági bank eladását. Egy neve elhallgatását kérő volt pénzintézeti vezető például arra világított rá, hogy a kormány ezzel a lépéssel minden eszközt elveszít a pénzügyi folyamatok befolyásolására. Ez azért veszélyes, mert egy felzárkózó gazdaságban az állam nem tekinthet el a hatékony hitelezéstől, ám mostantól csakis piaci szereplők révén juttathat hitelt a vállalkozásoknak, ám a piaci szereplők (a magánkézben lévő bankok) bevonásával ezek a hitelforrások jelentősen megdrágulnak. Mindez pedig közvetlenül a cégek versenyképességét rontja. Jó példa erre a diákhitelek folyósítása – fogalmazott a volt bankvezető. Annak dacára, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nem volt érdemi kifogása az ellen, hogy a Postabank monopolhelyzetet élvezzen ezen a téren, a Medgyessy-kormány első döntései között hozzáférhetővé tette a többi bank számára is e hitelek folyósítását. Ám ettől még nem vált olcsóbbá a diákok számára ez az állami támogatást élvező termék.
Kalmár István pedig kifejezetten felháborítónak tartja, hogy az állam képes kiengedni a tulajdonából a diákhitelszámlákat. Ezzel tudniillik olyan ügyfeleket veszít el, akik tanulmányaik befejezése után az ország elit értelmiségi rétegét képviselik majd.
A miniszterelnök és Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter korábban azt hangoztatta, hogy az állami bankok eladásából befolyó vételárat a kormány infrastruktúra-fejlesztésre fordítja. A lapunknak nyilatkozó szakemberek viszont egyöntetűen úgy látják, hogy a Postabankért befolyt összeg legfeljebb az M5-ös autópálya üzemeltetési jogának visszavásárlására lesz elég, további útépítésre a Konzumbank és a Földhitel- és Jelzálogbank eladásából sem lesz érdemi összeg.
Egy bankár azt mondta, hogy sokkal könnyebb lenne forrást szerezni, ha a Postabank állami tulajdonban marad, majd a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen von be akár az EU által is támogatott, hosszú lejáratú, kedvező kamatozású, azaz megfizethető hiteleket.
– „A tranzakció során az ÁPV Rt. mindvégig a hatályos jogszabályok és a versenyeztetési szabályzat teljes körű betartásával bonyolította le a privatizációt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. 68. § (2) c pontja alapján befolyásszerzésre sor kerülhet privatizációs pályázat keretében is. Mint ismeretes, a Postabank Rt. privatizációját az ÁPV Rt. nyilvános, kétfordulós pályázati eljárásban bonyolította le. Ezt követi majd a nyilvános vételi ajánlat megtétele” – tájékoztatta lapunkat a vagyonkezelő.
origo.hu
Házasságokkal is épül a hálózat Magyar Péter és főnöke körül – videó
