Ha szűkösek az anyagi lehetőségeink, fokozottabban kell foglalkozni a tudományos képzéssel, a szakmai utánpótlással, a fiatal tehetségekkel – állítja Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A szürkeállomány az egyetlen olyan erőforrás, amely újratermelhető, újrateremthető. Ki kell hozzá alakítani az erre alkalmas felsőoktatást és PhD-képzést, de ezen a területen Magyarország mindig eredményes volt. Erre kell többet költeni az eddigieknél, mert ez az egyetlen kitörési pontunk.
Az elfogadás előtt álló innovációs törvény, amely még az előző kormányzati ciklus alatt kezdett körvonalazódni, jó lehetőségnek kínálkozik a tudomány támogatására. Az MTA elnöke szerint ritkán tapasztalható egyetértés alakult ki a közéletben a javaslat elfogadását illetően. Bár az oktatási miniszter fogja benyújtani a törvényt az akadémia szakmai közreműködésével, már most bejelentette Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is, hogy támogatni fogják azt.
– Ez a törvény abban is segíteni fog – emelte ki Vizi E. Szilveszter –, hogy az a nagyon rossz arány, amely Magyarországon kialakult – a kutatás-fejlesztés ráfordításainak kétharmadát a költségvetés adja, sőt, jelenleg már ott tartunk, hogy csak alig harminc százaléka származik a gazdaságból –, megforduljon. A kedvezményezett ugyanis végül mindig a gazdaság, hiszen a befizetett összegnél jóval többet kaphat vissza. Vizi E. Szilveszter biztos abban is, hogy ha ez a törvény keresztülmegy, a tehetséges fiatal kutatóink a magyar gazdaság számára hasznosítják képességeiket, s akkor nem az olcsó munkabéreinkről, hanem a szellemi teljesítményünkről leszünk nevezetesek az EU-ban.
Sokan felteszik manapság a kérdést: mi a biztosíték arra, hogy ezek a fiatal tudósok valóban a magyar gazdaságot gazdagítják majd képességeikkel, és nem csapnak le rájuk mesés összegeket ígérve külföldi kutatócentrumok? Az akadémia elnöke szerint bár a szürkeállománnyal való kereskedés is piacosodott, és a piaci szereplők oda mennek, ahol kedvezőbb ajánlatot kapnak, már nemcsak az anyagiak, hanem a presztízs, a megbecsülés is szerepet játszik. Ahol a komoly anyagi díjazás mellett a kutató azt is érzi, hogy erkölcsileg megbecsüli az ország, mindenképpen alkalmas a tudós tekintélyének erősítésére.
Minden jel arra mutat, hogy a korábban annyit emlegetett brain drain, az agyelszívás leáll. Egyre gyakrabban és egyre többen jönnek haza, nem utolsósorban azért, mert remény van arra, hogy az EU-csatlakozással a magyar tudomány és a magyar tudásipar – a benne dolgozókkal együtt – ugyanarra az elismertségi szintre kerül, mint a nyugati.
Arra a kérdésre, hogy mint az akadémia elnöke nem félti-e ezeket a fiatalokat, Vizi E. Szilveszter azt válaszolta: dehogynem, éppen ezért igyekszik mindent megtenni a számukra megfelelő és vonzó feltételek kialakítása érdekében. Hogy mindenképp itthon maradjanak, és itt hozhassanak létre kiemelkedő tudományos eredményeket.
Az Európai Unió Budapesten megrendezett fiatal tudósok versenyén két német, a 19 éves, müncheni Jana Ivanidze és a 18 éves, hamburgi Uwe Treske, valamint egy magyar versenyző, a 19 esztendős Németh Gábor – aki plazmahangsugárzókat tökéletesített – nyerte el az 5000 eurós első díjat. Egy magyar pályázó, a gombafajok előfordulásával foglalkozó, 18 éves Nagy László második helyezést ért el, két honfitársa pedig különdíjban részesült. A díjakat tegnap adta át a Parlamentben Achilleas Mitsos, az Európai Bizottság kutatási főigazgatója. A 37 európai országot, valamint Japánt, Kínát, Koreát és az Amerikai Egyesült Államokat képviselő, 15 és 20 év közötti versenyzők nemzeti versenyeik 75 díjnyertes produktumát mutatták be. A csaknem egy hétig tartó rendezvénysorozaton találkoztak és beszélgethettek többek között Ivar Giaever és Sir Harry Kroto Nobel-díjas tudósokkal, és Vizi E. Szilveszterrel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. A záróünnepségen az ifjú tehetségeket Szájer József, a parlament alelnöke is köszöntötte.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
