A legnevesebb agrárszakemberek, oktatók és kutatók nyílt levélben tiltakoznak a mezőhegyesi és a bábolnai, – egykor volt állami – ma tartós állami tulajdonban lévő gazdaságok tervezett privatizációja ellen. A levélben foglaltak szerint az állami gazdaságok befejezett, folyamatban lévő és tervezett privatizációjáról a közvélemény csak mint árutermelő vállalatok magántulajdonba adásáról értesül, amelyeknek nincs különösebb visszhangja. Legutóbb Bábolna leendő privatizálása váltott ki ilyen visszhangot, s most Mezőhegyes eladásának szándéka háborítja fel az agrárszakembereket – fogalmaznak a levél írói.
A mezőhegyesi és a bábolnai ménes alapításának célja nem a jövedelemtermelés, hanem a köz szolgálata, nemcsak a lótenyésztés, hanem a mezőgazdaság általános fejlesztésének segítése volt. Kiemelkedő szerepüket jelzi a világhírű mezőhegyesi lófajták kitenyésztésén és a bábolnai baromfitenyésztésen túl a mintagazdaságként, az oktatásban, a kutatásban, a bemutató és szaktanácsadási szerepkörben nyújtott teljesítményük is – áll a levélben.
Mezőhegyes és Bábolna épületegyütteseivel, istállóival, lovardáival kulturális értéket is képvisel. Ám mindez csonka az állattartó telepek és az egészet kiszolgáló termőföld és növénytermesztés egésze nélkül, ezért ezt a szakmai és kulturális egységet nem szabad megbontani – vélik a tiltakozók.
Szerintük aligha lehet kételkedni abban, hogy ma is vannak – különösen az EU-ba való belépésünkkel kapcsolatos rengeteg teendő között – olyan, a közjó érdekében ellátandó feladatok amelyeket az állami kézben lévő, korszerűen felszerelt mezőgazdasági nagyüzemek megfelelőbben tudnak ellátni, mint a nyereségre irányuló tevékenységet folytató magánbirtokok. A nyereséges gazdálkodás csak mellékterméke lehet a fő profilként végzett oktatási, kutatási, bemutató, szaktanácsadási, regionális fejlesztési, természetvédelmi, integrációs és egyéb teendőket ellátó állami gazdaságoknak. Még egyértelműbb, ha olyan gazdaságok végzik ezeket a feladatokat, amelyek egyúttal nemzeti múltunk emlékeinek őrzésében is szerepet vállalhatnak. Miért ne lehetne Mezőhegyest – és talán még Bábolnát is – az európai kulturális örökség részévé tenni a privatizálás helyett?
A privatizálás mellett érvelők szerint a magángazdaságok is lehetnek mintagazdaságok, a tiltakozó agrárszakemberek szerint azonban e magángazdaságoktól nem lehet elvárni, hogy nyereségtermelés nélkül generációkon át ellássák ezeket a közjó érdekében szükséges feladatokat.
Mint ismeretes, hamarosan bekövetkezik tíz újabb állami gazdaság privatizációja, köztük Bábolnáé és Mezőhegyesé is. Az is kiderült már, hogy Bábolnát külön kívánják kezelni a többi gazdaságtól, és ismert az is, hogy a társaság privatizációs elképzelései közül egyet a Medgyessy-kormány már elutasított. Információink szerint már egy újabb koncepciót tárgyal a kormány, és a privatizációs kiírást október elején közzéteszik. A lehetséges pályázók között emlegetik a Hajdú-Bét Rt.-t, az IKR Rt.-t és az erősen MSZP közeli Arago csoportot. Az Arago és Leisztinger Tamás vezérigazgató az elmúlt évek során többször került reflektorfénybe. A szocialista kötődésű céget összefüggésbe hozták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány milliárdos vagyonvesztésével is. A cég hosszabb-rövidebb ideig tulajdonolta a BÁV Rt.-t, a Zalakerámiát, jelenleg is tulajdonosa a Pick Rt.-nek. A cég legutóbb a Pick csoporthoz tartozó Ringa Rt.-t adta el egy off-shore cégnek.
A tiltakozók névsora:
Bálint György címzetes főiskolai tanár, Bócsa István akadémikus, egyetemi tanár, Bodó Imre egyetemi tanár, Buday-Sántha Attila egyetemi tanár, Bürgés György mezőgazdasági mérnök, Dimény Imre akadémikus, egyetemi tanár, Ernst József nyugalmazott mezőgazdasági mérnök, Fehér Dezső címzetes egyetemi tanár, Gundel János, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Horn Artúr akadémikus, Horn Péter akadémikus, Hornok László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi tanár, Horváth József akadémikus, Izinger Pál nyugalmazott mezőgazdasági mérnök, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság volt igazgatója, Keserű János nyugalmazott mezőgazdasági mérnök, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság volt igazgatója, Kurnik Ernő akadémikus, Nagy Béla, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Romány Pál, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Sáringer Gyula akadémikus, egyetemi tanár, Schmidt János, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Solymos Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Stefanovits Pál akadémikus, Szaleczky Lajos nyugalmazott mezőgazdasági mérnök, Szabó Ferenc mezőgazdasági mérnök, Török Imre mezőgazdasági mérnök, Várallyay György akadémikus, Veress László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Z. Kiss László egyetemi tanár, Kovács Ferenc akadémikus.
origo.hu
Házasságokkal is épül a hálózat Magyar Péter és főnöke körül – videó
