A fehér bot és az érzékelhető világ

Felvételi és nyelvvizsga-előkészítő látássérülteknek, látásjavító gyógypedagógiai terápiák, testi-lelki rehabilitációs táborok sérülteknek és családjuknak, vakoknak készült számítógépes programok és hiánypótló kiadványok – hosszan sorolhatjuk a jubiláló Vizus Alapítvány egy évtizedes tevékenységének gyümölcseit. – Az alapítvány néhány szülő és szakember összefogásával jött létre – mondja a kuratórium elnöke, Cseke Vanda, aki maga is érintett, mivel két lánya közül az egyik nem lát. – Az első időszakban az volt a fő célunk, hogy felkutassunk olyan módszereket, amelyekkel az alig látók esetében a maradék látás fejleszthető. Ezek a terápiák gyógypedagógiai kategóriába tartoznak, az említett alig látók orvosi szempontból már vaknak számítanak, esetükben a hivatalos kezeléseket befejezettnek tekintik. A speciális látásjavító eljárást – ami Schneider-módszer néven ismert – a mi alapítványunk hozta be Magyarországra – folytatja Cseke Vanda. Ez a módszer lényegében egy gyógypedagógiai elemeket tartalmazó látásrehabilitációs terápia, amely kezdetben szubjektív, később objektív látásjavulást eredményez. – Mivel a látáshoz kilencven százalékban az agyunkat használjuk, ez azt jelenti, hogy a látássérült a rossz beidegződések megváltoztatásával és tudatos odafigyeléssel működésbe hozhatja szemének azokat a területeit, amelyek még épek. Cseke Vanda hangsúlyozza: terápiájuk nem azonos a másfél évtizede magyarul is megjelent sikerkönyvekével, mint amilyen volt például a Dobd el a szemüveged! című. Az orvostársadalom vegyesen fogadja a Schneider-módszert, az alternatív gyógymódok között ismerték el, tehát hivatalosan természetgyógyászatnak számít – tudom meg Cseke Vandától. – Nem tanítják az orvosi egyetemen, ennek ellenére a szemorvosok közül is sokan használják, és komoly eredményeket tudnak felmutatni – teszi hozzá.
Az alapítvány minden évben tábort szervez fogyatékkal élők és családjuk számára. Mivel a továbbtanulás igénye a legtöbb fiatalban felmerült, elsősorban ez elől kellett elhárítani az akadályokat. A vak gyermekek ugyanis nem tudnak jegyzetelni vagy írásban számot adni tudásukról, az ehhez használt Braille-írógép viszont nehezen szállítható és kopogó hangja miatt közösségben zavaró. A probléma megoldását segítette, hogy a kilencvenes években a vakok számítástechnikai oktatása rohamos fejlődésnek indult, megjelentek a speciális olvasóprogramok, amelyek az írott szöveget felolvassák. Az alapítvány beindította a notebook-programját: az oktatásban részt vevő sérültek hordozható számítógépet kölcsönözhettek. – Ezzel azonban még nem oldottunk meg mindent, hiszen a sikeres érettségi után a főiskolai felvételik következtek – mondja Cseke Vanda. – Segítségünkre volt ebben a DFT egyetemi előkészítő szervezet, amellyel kísérleti jelleggel elindítottunk egy felkészítő programot látássérültek részére. A program sikere után megalakult a DFT Studium a Fogyatékosokért Szervezet, amely már kimondottan a célcsoport felkészítésével foglalkozik, s ennek eredményeképpen a jelentkezők 70 százaléka sikeres felvételit tett. Most az idegennyelv-oktatás megoldása a legfontosabb, hiszen a diplomához megkövetelik a nyelvvizsgát. Az erre való felkészítő tanfolyamot tavaly indítottuk be, s minden diákunk sikeresen letette a középfokú nyelvvizsgát – teszi hozzá.
Az alapítvány az előkészítő tanfolyamokhoz két olyan segédanyagot is kiadott, amely nemcsak a továbbtanulók, hanem minden látássérült ember számára hiánypótló. Első évben megjelentetett egy, vakok számára speciális programozástechnikával készült érettségire és egyetemi felvételire felkészítő CD-t, tavaly pedig egyedülálló digitális irodalmi szöveggyűjteményt adott ki számítógépes CD formájában.
Az alapítvány vakok számára is használható, úgynevezett akadálymentesített internetoldalt működtet a www.vizus.hu címen. – Az akadálymentesítés rendkívül fontos, de ennél a szónál mindenki csak a kerekes székesekre gondol, holott a vakoknak is szükségük van erre. Külföldön már bevált módszer, hogy egységesen, azonos magasságban Braille-írással feliratozott táblákat helyeznek el az épületeken, a szobák bejáratán és a mosdókban, ezzel segítve a tájékozódást. A hangos jelzőlámpák mellett jó lenne az is, ha a megállókban a buszok bemondanák saját számukat, megkönnyítve ezzel a helyes jármű kiválasztását – mondja a kuratórium elnöke. A Vizus Alapítvány megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a fehér bot napja tiszteletére csütörtökön jótékonysági estet szervez, amelynek bevételét a fenti programok továbbfejlesztésére kívánja fordítani.