Nincs meg a 2004-re tervezett agrárköltségvetésben az az összeg, amelyből finanszírozható lenne az a harmincszázalékos hazai támogatás, amely a huszonöt százalékos uniós támogatásokat hivatott kiegészíteni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetési fejezetében hazai forrásból mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra 152 milliárd forint szerepel. A folyó kiadások és jövedelemtámogatások kategóriába 105 milliárd forint tartozik, de e kategória jelentése nincs pontosan definiálva. Szakemberek azonban úgy vélekednek, hogy e meglehetősen homályos megfogalmazással az előterjesztő a viszonylag széles körű eszközrepertoár működtetését akarja biztosítani. Erre azért van szükség, mert az agrártárca csak ebből a keretből finanszírozhatja a hivatalos becslések szerint is hetvenmilliárd forintra rúgó determinációkat, azaz az ideiről a következő évre áthúzódó fizetési kötelezettségeket. Ugyanakkor szintén csak ebből a keretből finanszírozhatók – legalábbis a jelenlegi költségvetési tervezet alapján – a harmincszázalékos nemzeti támogatások, amelyek összege meghaladja a kilencvenmilliárd forintot.
*
Amennyiben a 105 milliárd forintból levonjuk a 70 milliárdos determinációt – vagy akár annak legkisebb, 40 milliárdra becsült összegét –, látható, hogy a maradék pénzből egyáltalán nem fedezhető a kilencvenmilliárdos hazai kiegészítés, sőt lehetetlenné válik minden más hazai támogatás teljesítése is. Más pénzeszköze nincs a minisztériumnak, mert a hazai forrásból mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásra fordítható maradék 47 milliárd forint különböző, meghatározott jogcímekre – például halgazdálkodási támogatásra, vadgazdálkodási támogatásra, állati hulladék megsemmisítésére – használható fel. Ebben a szorult helyzetben azonban az is valószínűsíthető, hogy a földművelésügyi minisztérium a rendelkezésére álló maradék összeget nem a nemzeti kiegészítő támogatások folyósítására, hanem a pillanatnyilag is bizonytalan sorsú, de 2004. április 30-ig adható nemzeti támogatásokra fordítja majd. Mégpedig azért, mert a csatlakozás pillanatában élő támogatásokat az unióba újonnan belépő tagországok meghatározott ideig fenntarthatják. Ezért az ágazatnak pedig alapvető érdeke, hogy minél több nemzeti támogatás éljen a csatlakozás pillanatában.
Mindebből az következik, hogy a 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatásra alig vagy egyáltalán nem jut pénz, és ekkor kifizetésről sem lehet beszélni. Ha ez bekövetkezik, és a hazai mezőgazdasági termelőknek folyósított 2004-es területalapú támogatások mértéke nem éri el a 2003-as szintet akkor a termelők versenyképessége a szabaddá váló uniós piacon rendkívüli mértékben csökken. Ezt az állapotot rontja, hogy az uniós megállapodás értelmében ez a fajta nemzeti támogatás csak adható, de folyósítása nem kötelező. Az illetékeseknek azonban valószínűleg nem lesz érdemes erre a kitételre hivatkozni, mert mind Medgyessy Péter miniszterelnök, mind Németh Imre földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy előteremtik a 30 százalékos nemzeti támogatás folyósításához szükséges pénzt.
A koppenhágai megállapodás értelmében a közvetlen agrártámogatások huszonöt százalékának megfelelő szubvenciót biztosít az EU a magyar termelőknek. Ez megközelítőleg 76 milliárd forint, amit – az EU gyakorlatából következően – a hazai költségvetésnek kell megelőlegeznie. Egyelőre még az is kérdéses, hogy mikor kaphatják meg a termelők ezt az előleget, mert a kifizetés időpontjáról egyelőre nem határoztak. Értesülések szerint erre leghamarabb augusztusban kerülhet sor, ami viszont azt jelenti, hogy legalább jövő szeptemberig egy fillér támogatás nélkül kell gazdálkodniuk a termelőknek. Ha jó esetben a gazdák jövő szeptemberben pénzhez is jutnak, akkor is csak előlegeket kapnak, mert a 2004-es uniós támogatások maradék részét leghamarabb 2005 elején kaphatják meg.

Ilyen volt az idei matekérettségi a tanár szemével