Elstartolt helyi idő szerint tegnap reggel 9 órakor a Szencsou–5 (a szó jelentése: isteni hajó) kínai űrhajó a Góbi-sivatagban lévő Jiuquan űrközpontból, fedélzetén az első kínai űrhajóssal. A járművet a CZ–2F nevű hordozórakéta állította Föld körüli pályára: a Szencsou–5 tíz perc múlva már orbitális pályán keringett; azt nem tudni, milyen magasságban – adta hírül a BBC. Az űrhajó a múlt héten hivatalosan közöltekkel ellentétben nemcsak egyszer, hanem tizennégyszer kerüli meg bolygónkat: a műveletsor mintegy huszonegy órát vesz igénybe, egy-egy forduló másfél óra lesz. – Jól érzem magam, holnap találkozunk – közölte a Szencsou Föld körüli pályára állása után az irányítóközponttal Jang Li-vej, az első kínai űrhajós, azaz tajkonauta.
A világűr kínai elnevezéséből alkotott szót az ázsiai ország szakemberei azért találták ki, hogy már a névvel is megkülönböztessék űrhajósaikat az orosz kozmonautáktól, illetve az amerikai asztronautáktól. Kína az előbbi országokat követve a világon harmadikként juttatott saját erőből embert a világűrbe. Amint arról beszámoltunk, a központi televíziós hírcsatorna, a CCTV az ország űrhajózási szakembereinek tanácsára az utolsó pillanatban elállt attól a tervétől, hogy az indítás történelmi pillanatait élőben közvetítse. A hivatalosan biztonsági okok, más források szerint a kudarctól való félelem miatt elmaradó közvetítés ellenére a CCTV tegnap megszakította adását, hogy bejelentse: a vállalkozás sikerrel járt. Azt is közölték, hogy a 21 órásra tervezett úton Jang Li-vej disznóhúsból készült ételt, hozzá fokhagymaszószt és sült rizst falatozik majd, és teát kortyolgat.
Ismeretes: a világ első űrhajósa Jurij Gagarin volt. A szovjet légierő akkor 27 esztendős tisztje 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajóval indult a kozmoszba, egy fordulatot tett meg a Föld körül, repülése 108 percig tartott. Az első amerikai, illetve a világ második űrhajósa személyének meghatározása a szakmai berkekben komoly vitát váltott ki – emlékeztetett az MTI. Gagarin utazása után ugyanis alig egy hónappal az amerikai Alain Shepard kijutott a világűrbe, de nem állt Föld körüli pályára, hanem egy úgynevezett űrugrást (ballisztikus repülést) hajtott végre 15 perc alatt. Teljesítményét nem sokkal később megismételte Virgil Grissom. Az amerikaiak mindkettőjüket űrhajósnak tartják. Shepard egyébként 1971-ben az Apollo–14 űrhajó parancsnokaként eljutott a Holdra.
Az első amerikai, aki orbitális pályára állt és három fordulatot tett meg öt óra alatt a Föld körül, azaz „szabályos” űrrepülést hajtott végre, John Glenn volt, aki 1962 februárjában vágott neki a kozmosznak.
Az első tajkonautát szállító, a kínaiak saját fejlesztésű és építésű Szencsou–5 űrhajója külső megjelenésében nagyon hasonlít az orosz Szojuz űrhajóhoz.
Három egységből áll, úgymint a hajtóműves műszaki egység, felette van a túlnyomásos és hővédelemmel ellátott parancsnoki-visszatérő modul; a rendszert felülről a szintén hermetikus, de visszatérésre – hővédelem híján – alkalmatlan orbitális fülke zárja le – olvasható az Űrvilág című asztronautikai hírportálon. Az orbitális fülke tetején ajtó található, amelyen keresztül egy másik űreszközbe lehet átszállni, vagy űrsétát lehet tenni. Az orbitális fülkét és a parancsnoki egységet ajtó választja el. A kínai űrhajó méretei kissé nagyobbak a Szojuzénál. Tömege körülbelül 7,6 tonna (Szojuz: 7,3 tonna), hossza mintegy 7,7 méter (Szojuz: 7,5 méter), átmérője körülbelül 2,8 méter (Szojuz: 2,5 méter). A műszaki egységen lévő napelemek fesztávolsága 19,4 méter (Szojuz: 10,1 méter). Visszatérő kabinja három-négy személyes, és a műszaki egységen lévő napelemek forgathatók.
A saját űrhajó megépítése és a kínai ember világűrbe juttatása saját földről évtizedek óta nemzeti ügy, presztízskérdés volt az ázsiai országban. 1958-ban maga Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, a kommunista párt vezetője jelentette be, hogy országa ki fogja fejleszteni saját rakétáit, atombombáit és mesterséges holdjait.
***
Az első tajkonauta.
Jang Li-vej, az első kínai űrhajós, azaz tajkonauta 1965-ben született az északkelet-kínai Liaoning tartományban viszonylag jómódú családban. 1983-tól repülőtiszt, tíz esztendeje válogatták be a kínai űrhajósjelöltek csapatába. A légierő alezredese – aki 13 éve nősült meg, és egy 8 esztendős fiú apja – végül 13 társával együtt kapott űrhajós kiképzést. Társaival együtt mostanáig csak annyit lehetett tudni róluk, hogy valamennyien vadászpilóták, akik minimum 1000 órát repültek nagy sebességű harci gépeken, testmagasságuk maximum 170 cm, súlyuk pedig nem több mint 65 kg. A hivatalos kínai sajtó szerint végül azért esett rá a választás, mert pszichológiai tesztjei nagyon jól sikerültek. (Forrás: MTI, internet.)
origo.hu
„A két lány nagyon máshogy éli meg ugyanazt” – Rebeka és Lia egy ritka betegséggel küzd
